Modellértékű új tematikus rádiónak nevezi magát a múlt héten elindított Gazdasági Rádió, amely Budapesten és 30-60 kilométeres körzetében sugároz gazdasági híreket, interjúkat, véleményeket és zenét. Ezzel a programstruktúrával már az első évet követően nullszaldót vár Nagy Sándorné, a csatornát működtető Műsor-Hang Kft. egyik tulajdonos-ügyvezetője.
A több mint 500 ezer fős elsődleges célcsoport mintegy harmadát kívánja hallgatói közt tudni az újonnan indult adó, amely elsősorban reklámbevételekből (és csak szerény arányban pályázatokon elnyerhető támogatásokból) kívánja előteremteni a működéshez évente szükséges 200 milliós nagyságrendű összeget. 
Simkó János főszerkesztő
Ha a tervezett nullszaldót sikerül elérni, a 76 százalékban három magánszemély tulajdonában álló Gazdasági Rádió valóban modellértékű lesz. Nyereséget ugyanis a budapesti prózai adók közül csak az InfoRádió tud felmutatni, amely tavaly 69 milliós üzemi eredményt ért el, miközben bevétele 680 millió forint volt (Figyelő, 2003/31. szám).
Veszteséges volt az a Budapest Rádió is, amelynek – pontosabban az azt üzemeltető Rádió Infórum Kft.-nek – korábban szintén Nagy Sándorné volt az egyik tulajdonos-ügyvezetője, hasonlóan Kármán Istvánhoz, aki most ugyancsak résztulajdonos és ügyvezető a Műsor-Hang Kft.-ben. A fővárosi zenei csatornák pedig egytől-egyig veszteségesek (Figyelő, 2003/42. szám).
Nehéz terep
Szakemberek egybehangzóan úgy vélekednek, hogy a rádiós reklámpiac alulértékelt, vagyis a reklámidőt csak olcsón tudják értékesíteni. Azaz, nemcsak az egyes adók stratégiája, de a piaci környezet is okozza, hogy a rádiózás jelenleg nem jövedelmező üzlet Magyarországon.
Szakértők emlékeztetnek arra, hogy az egyetlen sikeres prózai adónak, a 2000. októberében indult Infonak is sikerült már kezdetben állami tulajdonban lévő hirdetőket – például az MVM-et és a Molt – magához vonzani, ami átsegítette az indulás nehézségein.
Ha azonban a hirdetői támogatás elmarad, akkor a nullszaldó reménytelen célkitűzésnek tűnik, ellenkező esetben viszont közpénz folyik el a rádiós csatornán keresztül. Az állami tulajdonrész ugyanakkor a műsor befolyásolására is módot adhat.
Cél az objektivitás
Simkó János, a rádió főszerkesztője – a Kormányzati Kommunikációs Központ korábbi vezetője, aki több évtizedes rádiós múlttal rendelkező közgazdász – nem érti a megfogalmazott kételyeket. Álláspontja szerint a neves szakembereket és lelkes, gyakorlott fiatalokat egyaránt felvonultató szerkesztőség függetlenségéhez nem férhet kétség, az adót pedig majd a hallgatók minősítik.
A stáb vezetője objektív, kiegyensúlyozott, önkényes minősítésektől mentes műsorokat ígér, a hírek mellett azok hátterét, és fontos gazdasági szereplők véleményét is bemutatják, s egyúttal a központi régió rádiójának szerepét is szeretnék vállalni.
A teljes cikk a Figyelő 2003/43. heti számában olvasható.
