A MÁV reformjainak fő célja, hogy a vasúttársaság fokozatos fejlesztését követően európai közlekedési alternatívát kínáljon az utasoknak és a fuvarozóknak – mondta a kormányszóvivő. A kabinet a MÁV tervezett reformjainak elveit tárgyalta meg és hagyta jóvá, a részletekről két-három hét múlva tárgyal.
A szóvivő úgy fogalmazott, a MÁV számára az elővárosi vasutak fejlesztése és az InterCity vonatok közlekedésének bővítése jelenthet kitörési pontot. Hozzátette: a költségvetés ahhoz nyújt segítséget, hogy növekedjen a járatsűrűség, csökkenjen a zsúfoltság. Mindezek érdekében megkezdődhet a MÁV járműparkjának korszerűsítése, első lépésként 30 új motorvonatot szerezhet be a vasúttársaság – mondta. Gál J. Zoltán közlése szerint a kormány támogatja, hogy az áruk a közútról a vasútra terelődjenek, ugyanakkor a MÁV-nak is meg kell tennie a megfelelő lépéseket a kombinált fuvarozás arányának növelésére, a környezetbarát fuvarozási módok ösztönzésére.
A kormányszóvivő elmondta: mindenekelőtt a páneurópai közlekedési folyosók korszerűsítését és a schengeni határátkelőhelyek kiépítését támogatják hitelfelvételhez nyújtott garanciavállalással. Közölte: a jövőben is biztosítják a mellékvonalakon a vasúti közlekedést; új magyar modellként két regionális vasúttársaság kezdheti meg működését Vésztőn és Balassagyarmaton.
A szóvivő hangsúlyozta: a vasúti reformnak része a működés ésszerűsítése, amely a MÁV-nál 20 százalékos létszámleépítést is magában hordoz. A leépítés a valóságban azonban a nyugdíjazások és előnyugdíjazások miatt „várhatóan csak a már említett 20 százalék egynegyedét fogja közvetlenül érinteni” – mondta Gál J. Zoltán.
