Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg már április 29-én kezdeményezte az Európai Biztonságpolitikai és Védelmi Unió megteremtését, valamint egy közös európai gyors reagálású haderő és egy többnemzetiségű főparancsnokság felállítását. Az elsősorban válságkezelés céljából egyébként már 1999-ban megfogalmazódott ötletet azóta többen látszanak támogatni. Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki zárónapján ismét előtérbe került a kérdés, miáltal újabb frontok nyíltak egyrészt a tagállamok, másrészt az unió és az Egyesült Államok között. A NATO amerikai nagykövete a szövetség elleni fenyegetésnek értékelte a felvetést, és hétfőre rendkívüli ülésre hívta össze a nagyköveteket.
Chirac beugrott Schröder helyett
Évszázados történelmi ellenérzéseket feledtető gesztusként, Gerhard Schröder Jacques Chirac francia elnököt bízta meg, hogy képviselje Németországot a közösség pénteki. tanácskozásán. A bizalom és barátság jeléül értékeltem a felkérést – mondta Chirac. Az unió történetében először fordult elő, hogy egy tagország vezetői egy másik állam vezetőit kérték fel érdekeik képviseletére.(Gerhard Schröder és külügyminisztere Joschka Fischer egyébként azért távozott csütörtökön a brüsszeli csúcsról, mert pénteken részt vettek a Bundestagban a kancellár szociális reformprogramjáról szóló kulcsfontosságú szavazáson, ahol a parlamenti erőviszonyok miatt a kormányzó pártoknak minden voksra szükségük volt.)
Az EU közös kül- és biztonságpolitikájával és e politikának a készülő alkotmányos szerződéshez való viszonyával az állam- és kormányfők csütörtöki munkavacsorájukon foglalkoztak. Az autonóm védelmi rendszer támogatói szerint szükség van az európai katonai erő Amerikától független fejlesztésére annak érdekében, hogy az olyan konfliktusokban is helyt tudjon állni, amelyekben az USA valamilyen okból nem kíván részt venni.
Jaques Chirac francia elnök úgy fogalmazott: nem beszélhetnénk Európáról, ha az nem lenne képes önmagát megvédeni, de az önálló védelmi rendszer kialakításakor a NATO-val szembeni kötelezettségeknek maximálisan meg kell felelni. Guy Verhofstadt belga miniszterelnök pedig hozzátette: egyszer és mindekorra le kell szögezni, hogy az európai haderő nem vetélytársa a NATO-nak.
Gustav Hagglund, az európai katonai bizottság elnöke úgy vélte: jövő év május elsejét követően több mint 450 millió ember lesz tagja az EU-nak és elképzelhetetlen, hogy egy ilyen nagy közösség ne rendelkezzen katonai szervezettel, hogy a közvetlen környezetében kialakuló válságokat kezelni tudja. Szerinte ugyanakkor ez a hadtest nem versenyez a NATO-val, hanem inkább együttműködik vele.
Ha Európa komoly szerepet akar játszani a nemzetközi színtéren, akkor mindenképpen kell hogy legyen saját, autonóm katonai ereje – jelentette ki a maga részéről Silvio Berlusconi olasz kormányfő, az EU soros elnöke, ám hangsúlyozta: szükség van az európai védelmi együttműködésre, de az nem konkurenciája , hanem kiegészítője lesz a NATO-nak, s ebben minden tagország egyetért.
Hírügynökségi források szerint a külön európai főhadiszállás felállításának ellenzői – élen az Egyesült Államokkal – ugyanakkor a szövetség elleni fenyegetésnek érzékelik a kezdeményezést. Leszek Miller lengyel miniszterelnök szerint az egyenesen a NATO lerombolásához vezethet. Washingtonnak a jelek szerint pedig különösen fáj, hogy legfőbb európai szövetségese, London is közeledik ehhez az állásponthoz. Erre reagálva Tony Blair brit kormányfő pénteken Brüsszelben kijelentette: Nagy-Britannia sohasem fogad el olyan európai védelmi elképzeléseket, amelyek a NATO sérülésével kockáztatnának.
Az olasz elnökség mindenesetre azt ígérte, hogy az elkövetkező hetekben kétoldalú konzultációkon próbálja tovább tisztázni az álláspontokat, s ennek alapján kompromisszumos javaslatokat terjeszt elő.
Finn-magyar katonai konzultáció
Az önálló uniós hadtest felállítása mellett érvelt az európai katonai bizottság finn elnöke is Budapesten. Gustav Hagglund előzőleg találkozott Szenes Zoltán magyar vezérkari főnökkel. Magyarország uniós csatlakozásával részt vesz az európai hadtestben. Hazánk eddig egy lövész zászlóaljat és egy légvédelmi szakaszt ajánlott fel, és a tervek szerint 2006-ig további öt zászlóaljat küld az uniós katonai erőbe, ugyanazokat a katonai alakulatokat, mint a NATO-nak – mondta Szenes. A NATO inkább a felelősségi körzeten kívül szolgálja a válságkezelés célját. Az európai unió területén keletkező válságok kezelésére pedig az EU-haderő lesz alkalmas, jó esély van erre például Bosznia-Hercegovinában – tette hozzá a Magyar Honvédség főnöke.
Európában indokolt a közös védelmi politika megteremtése, de nem indokolt semmilyen lépés, amely párhuzamosságokat eredményezne a NATO-val – jelentette ki pénteken Brüsszelben a magyar külügyminiszter. Kovács László az EU másfélnapos csúcsértekezletének végén közölte: Magyarország nem tervezte, hogy csatlakozik Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg kezdeményezéséhez, amely önálló, az atlanti szövetségétől független védelmi képességek kialakítására irányul.
Az úgynevezett megerősített együttműködés módszerének alkalmazásával kapcsolatban Magyarországnak az az álláspontja, hogy ilyen mechanizmusok kialakításához legalább a tagállamok felének a részvétele legyen szükséges. Emellett az együttműködésnek nyitottnak kell lennie bármely más, bekapcsolódni kívánó tagállam előtt – emlékeztetett Kovács László, aki szerint ez védelmi kérdésekre is érvényes. Nem tartjuk jónak szűkebb európai együttműködési formák kialakítását – fűzte hozzá.
Nem kívánta kommentálni az Egyesült Államok NATO-nagykövetének azt a kijelentését, amely szerint az önálló európai védelmi képességek megteremtését célzó tervek jelentik a legnagyobb veszélyt az atlanti szövetség jövőjére. A külügyminiszter szerint az ezzel kapcsolatos fejleményeket célszerű folyamatukban vizsgálni, és nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani az amerikai nagykövet kijelentéséhez hasonló nyilatkozatoknak.
Teljes jogú részvétel
Magyarország első ízben vett részt az Európai Tanács ülésén úgy, hogy gyakorlatilag teljes jogú résztvevőként tudta befolyásolni az ott kialakított állásfoglalásokat – mondta a miniszterelnök. Példaként említette, hogy a növekedésösztönzésről folytatott csütörtöki vitában megemlítette: Magyarország egyetért azzal, ha e téren hangsúlyt kap a kutatás és fejlesztés ösztönzése, de úgy véli, az emberi erőforrásokba irányuló beruházásokat is meg kellene említeni. Ez meg is történt, egy ilyen értelmű utalás bekerült az elnökség záró következtetéseinek szövegébe.
A fő téma a növekedés volt
Magyarország annak ellenére is sikeresnek értékeli a csúcsértekezletet, hogy a keretében tartott kormányközi konferencián (IGC) szemmel láthatóan széttartó álláspontok jutottak kifejezésre – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Medgyessy Péter szerint ennek két oka van. Egyrészt a találkozó eredményeként megindulhat az európai gazdasági növekedés újjáélesztésére irányuló tervek megvalósítása, másrészt az IGC-n képviselt álláspontok megoszlása hozzájárulhat a kompromisszumok majdani kialakításához.
A csúcs egyik fő témája az utóbbi években lelassult európai gazdasági növekedés újjáélesztését célzó kezdeményezés, az Európai Növekedési Terv megvitatása volt. A 25-ök vezetői egy 100 milliárd eurós gazdaság fejlesztési kezdeményezésről döntöttek. Az Európai Bizottság által előterjesztett és most csúcsszinten is jóváhagyott programhoz Magyarország szívesen csatlakozik, már csak azért is, mert az visszaigazolja kormányának 2004-re és az azt követő évekre megfogalmazott gazdaságpolitikai céljait – mondta Medgyessy Péter.
Előrelépés mindamellett nem történt a konferencia mostani ülésén, amelyen főleg az Európai Bizottság majdani létszámáról és összetételéről, a miniszteri tanács soros elnökségi rendjéről, a szavazási rendszer meghatározásáról, valamint az EU-külügyminiszter újonnan létrehozandó tisztségével kapcsolatos kérdésekről volt szó.
A zárókövetkeztetésekben a csúcs résztvevői többek között mélységes aggodalmuknak adtak hangot az izraeli-palesztin konfliktus újabb kiéleződése miatt, Irakkal kapcsolatban üdvözölték az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozatát, s ezúttal is súlyos aggodalommal tettek említést Irán nukleáris programjáról.
