Sirin Ebadi volt 1974-ben Irán első női bírája, mielőtt az 1979-es iszlám forradalom nyomán lemondásra kényszerítették. Azóta ügyvédként dolgozik, és gyakran vállal kimondottan kényes ügyeket, például értelmiségiekkel és ellenzékiekkel szemben elkövetett gyilkosságok és egyéb atrocitások eseteit.
Sirin Ebadi egyben tanít is a teheráni jogi egyetemen. A bizottság indoklása szerint a nők és a gyermekek jogaiért folytatott erőszakmentes harcáért kapta a elismerést.
“Ebadi magát hithű muzulmánnak tekinti, de nem lát ellentmondást az iszlám és az alapvető emberi jogok között – nyilatkozta Ole Danbold Mjos, az oslói Nobel-bizottság elnöke. – Kiindulási pontnak tekinti a világ különböző kultúrái és vallásai közötti párbeszédét, amelyet a legjobb útnak tekint az emberek magatartásának megváltoztatására és a konfliktusok megoldására.”
Hazámban ma is állandó harc folyik a demokráciáért és az emberi jogokért – írta korábban Ebadi – Az iráni nép meg akarja reformálni politikai és törvényhozási rendszerét. Tiltakoznak azon kevesek ellen, akik kezükben tartják a hatalmat.
A jogásznő nézetei és fellépései miatt állandó céltáblája az iráni fundamentalistáknak. Három évvel ezelőtt 22 napi börtönre ítélték, mert nyilvánosságra hozta a szélsőséges Anszar Hezbollah csoport egykori tagjának vallomásait, amelyből kiderült, hogy a csoport milyen parancsokat kapott a tüntetések, a tiltakozó mozgalmak letörésére.
Az 56 éves Ebadi, aki 2001-ben már megkapta Norvégiában a Rafto emberi jogi kitüntetést, 165 jelölt közül nyerte el a Nobel-békedíjat, megelőzve a sokkal esélyesebbnek tartott II. János Pál pápát és Václav Havel volt cseh elnököt.
Ő a tizenegyedik nő, aki a díj 1901-es alapítása óta elnyerte a békedíjat, és csupán a harmadik iszlám vallású Anvar Szadat egyiptomi elnök (1978) és Jasszer Arafat palesztin elnök(1994) után, akik egyaránt megosztva – Menahem Begin izraeli kormányfővel, illetve Jichák Rabin izraeli miniszterelnökkel és Simon Peresz külügyminiszterrel – részesültek az elismerésben. Női kitüntetettje a díjnak utoljára 1997-ben volt Jody Williamsnek, a taposóaknák betiltásáért küzdő mozgalom koordinátorának személyében. A közelmúlt legismertebb női díjazottjai Kalkuttai Teréz Anya (1979) és Aung San Suu Kyi burmai ellenzéki vezető (1991) voltak.
A Reuters értékelése szerint a bizottság döntésével az iráni demokratikus fejlődésnek és a mérsékelt muzulmánoknak próbál támogatást nyújtani, miután Irán egyike annak a három országnak, a háború előtti Irakkal, valamint Észak-Koreával együtt, amelyeket George Bush amerikai elnök “a gonosz tengelyének” nevezett.
A kitüntetés hírét a Párizsban tartózkodó Sirin Ebadi elképedéssel fogadta, s kijelentette: a Nobel-díj mindazokat az irániakat illeti, akik a demokráciáért harcolnak.
Vatikáni források szerint II. János Pál pápa gratulálni kíván Sirin Ebadinak, külön kiemelve a katolikus egyházfő örömét, hogy a Nobel-békedíjat egy muzulmán nő kapta. A Szentszék egyelőre nem kommentálta azt a tényt, hogy a várakozásokkal ellentétben mégsem a pápát tüntették ki. Ugyanakkor csalódásának adott hangot Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás szakszervezet egykori alapítója. 1983 Nobel-békedíjasa szerint a kitüntetést valamennyi élő személy közül a szentatya érdemelte volna meg a legjobban.
Sarbanu Amani, a 13 iráni parlamenti képviselőnő egyike úgy értékelte Ebadi elismerését, hogy ez vélhetően eddigi nézeteik felülvizsgálására készteti az ügyvédnő ellenfeleit. Üdvözölte a kitüntetettet az Amnesty International is: a londoni központú szervezet szerint a Nobel-bizottság “felismerte az emberi jogok és annak védelmezőinek döntő fontosságát egy olyan pillanatban, amikor az emberi jogok alapelveit egyre jobban fenyegetik a világban”.
Az 1,32 millió dollárral járó díjat december 10-én adják át a norvég fővárosban.
Az emberi jogokért folytatott küzdelem fontosságának elismeréseként üdvözölte pénteken az Amnesty International, hogy egy iráni emberi jogi aktivistának ítélték az idei Nobel-békedíjat. A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének Londonban kiadott közlemény szerint Sirin Ebadi kitüntetésével a norvég Nobel-bizottság elismerte, milyen hatalmas fontosságú az emberi jogok érvényesítése és azok tevékenysége, akik ezért világszerte küzdenek.
A közlemény megemlíti, hogy az iráni jogásznő sok olyan, meggyőződéséért bebörtönzött emberjogi aktivista ügyét felkarolta, akiket az Amnesty International is támogatott. Az AI szerint a döntés olyan időszakban ad reményt az emberi jogok érvényesüléséért harcolóknak, amikor e jogok mind nagyobb veszélyben vannak. A közlemény emlékeztet arra, hogy az Amnesty International több ízben is felszólította az iráni vezetést a valóban független igazságszolgáltatási rendszer megteremtését célzó reformok végrehajtására, annak érdekében, hogy az emberi jogokért fellépők megfelelő védelemben részesülhessenek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
