A gazdasági javulás fokozatosan erősödik jövőre, mert a világgazdaság várható lendülete serkenti az euróövezeti exportot. A külső kereslet növekedése majd ellensúlyozza az euró felértékelődéséből fakadó export korlátozó hatását, ugyanakkor a közös valuta felértékelődésétől növekedhet a belső fogyasztás – írták az EKB elemzői a csütörtökön kiadott havi jelentésükben.
Úgy vélték, hogy a tizenkét havi infláció átlagosan 2 százalék körül marad az euróövezetben, majd jövőre valamivel 2 százalék alá csökken. A bank elemzői aggódva szóltak arról, hogy a legtöbb euróövezeti ország túllépi az idén a tervezett költségvetési hiányt, és a jövő évi költségvetési tervezetek sem biztatók.
Az euróövezetben szeptemberben 2,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az EU statisztikai hivatalának előzetes adatai szerint, ugyanannyi, mint augusztusban. Júliusban 1,9 százalékos, júniusban 2,0 százalékos, májusban 1,9 százalékos, áprilisban 2,1 százalékos, márciusban és februárban 2,4 százalékos, januárban 2,1 százalékos, tavaly decemberben 2,3 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés átlagosan az euróövezetben.
Az EKB az idén kétszer csökkentette a változó kamatú repotenderhez igazított kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Június elején fél százalékponttal 2,00 százalékra, előtte március elején 2,75 százalékról negyed százalékponttal metszette vissza a repo kamatot.
Az EKB 1999. januárban 3 százalékos irányadó kamattal kezdte működését, majd az év közben lement 2,75 százalékra. Az emelést 1999. novemberben kezdte, és hét ütemben érte el a 2000 október 5-én beállított 4,75 százalékos csúcsot, amelyen 2001. májusig nem változtatott. 2001. május 10-én negyed százalékponttal, augusztus 30-án újabb negyed százalékponttal, majd a 2001. szeptemberi amerikai terrortámadások után, a nagy központi bankok egyeztetett akciójában szeptember 17-én fél százalékponttal 3,75 százalékra mérsékelte a kamatminimumát.
Még 2001-ben, november elején újabb fél százalékpontos csökkentés volt, 3,25 százalékra, de a következő mérséklés csak tavaly december 5-én következett, akkor is fél százalékponttal, 2,75 százalékra. Ezt követte, az iraki háború miatt, az idei első, márciusi enyhítés, 2,50 százalékra.
Javulást jósol az Európai Bizottság is
Az Európai Bizottság csütörtökön javulást jósolt az euróövezeti gazdaságoknak az év hátralévő részére, a kiábrándító első félév urán. Csütörtökön kiadott előrejelzése szerint, megerősítve aszeptember elején közöltet, a harmadik negyedévben 0,0-0,4 százalék közötti GDP-növekedés várható negyedévről negyedévre az euróövezet átlagában, és 0,2-0,6 százalék közötti bővülés lehetséges az idei utolsó negyedévben.
