A közös valuta drágulását változatlanul az a befektetőifelfogás okozza, hogy az amerikai folyómérleg nagy hiánya miatt a dollár gyengülésre van ítélve, és a nagy központi bankok nem tesznek semmit ez ellen.
A mostani rohamot Wim Duisenbergnek, az Európai Központi Bank (EKB) leköszönő elnökének hétfőn megjelent nyilatkozata indította el. Duisenberg, ugyancsak a nagy amerikai deficitre hivatkozva, azt mondta, hogy a dollár gyengülése elkerülhetetlen, és csak “remélik és imádkoznak”, hogy a folyamat lassú és fokozatos legyen. Utána az EKB vezető szóvivője már hiába cáfolta, hogy a bank elnökének nyilatkozatát bárki úgy értelmezze, mintha Duisenberg kizárta volna a beavatkozást az euró felértékelődésének fékezésére – ez nem nyugtatta meg a piacot.
Kedden reggel az európai tőzsdenyitáskor az euró 1,1735 dollár volt – a hétfő reggeli 1,1575 dollár helyett – középárfolyamon a londoni bankközi devizapiacon, 0,0020 dollárral drágább a hétfői későinél. Egy órával korábban 1,1715 dollár volt Londonban, még egy órával korábban 1,1711 dollár ugyanott, a hétfői New York-i késői 1,1705 dollár után. Fél tízig 1,1727 dollárra olcsóbbodott az euró.
Az 1999. január 1-én hivatalosan bevezetett euró világkereskedelmi premierje 1999. január 4-én, hétfőn volt az ausztráliai Sydneyben, 1,1747 dolláros árfolyamon, majd aznap délelőtt Londonban 1,1855 dollárt ért el a közös valuta. Eddigi csúcsát május 27-én érte el, 1,1935 dolláron.
