Az amerikai Halliburton Co. vezette konzorcium óvást jelentett be a román kormány döntése ellen, amellyel az kizárta a konzorciumot a román
Petrom olajtársaságért versengők köréből – közölték a román gazdasági és kereskedelmi minisztériumban hétfőn.
Hosszú hónapokig szinte elképzelhetetlen volt ilyen fordulat a Petrom privatizációja kapcsán. Azt követően ugyanis, hogy a bukaresti szaktárca számára a Credit Suisse First Boston és az ING Barings Ltd. tanácsadó cégek alkotta konzorcium még májusban elkészítette a legnagyobb román olajipari társaság privatizációjára kidolgozott koncepciót, másról sem cikkeztek a romániai lapok, mint hogy érdektelenségbe fulladhat a magánosítás.
Túl olcsó a román benzin?
Romániában az idén, de legkésőbb jövőre liberalizálni kell a benzin árát – jelentették ki egy szakmai tanácskozáson a két legnagyobb román olajtársaság, az állami Petrom és a magánkézben lévő Rompetrol vezetői. Gheorghe Constantinescu, a Petrom vezérigazgatója szerint az üzemanyag árának Romániában is el kell érnie az Európa többi államában ma jellemző literenkénti egy eurós átlagárat. Jelenleg Romániában ennek átlagosan kétharmadát fizetik az autósok.
A bukaresti lapértesülések annál is megalapozottabbnak tűntek, mert augusztus elején a román kormány három hónappal elhalasztotta a Petrom olajtársaság privatizálását, s határidőként a jövő év március végét jelölte meg. Ezzel egy időben a részvények 51 százalékának megszerzését két lépcsős eljárásra módosították. Eszerint a Petrom részvényeinek 34-35 százalékát ajánlják fel megvételre stratégiai befektetőnek, és a vásárló ezt követően tőkeemeléssel juthat majd 51 százalékos többségi részesedéshez.
Szakértők már akkor jelezték, hogy a döntés elsősorban a nemzetközi olajpiac másodvonalbeli szereplőinek szólhat, mert a nagy stratégiai befektetők rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel ahhoz, hogy azonnal megvegyék a Petrom részvényeinek 51 százalékát, és nem szívesen bajlódnak a tőkeemeléssel járó komplikációkkal. Emellett elemzők azért is bírálták a román kormányt, hogy a halogató taktika és a többlépcsős privatizációs technika miatt jelentős készpénzbevételektől esik el.
A kiválasztottak
Az első körben kiválasztott 11 pályázó: a Mol, az orosz TNK és a BP konzorciuma, a PKN Orlen, az OMV, a ConocoPhillips, az Occidental Oil & Gas Corp, az Alon, a Gazprom, az Eni, a Hellenic Petroleum és a Glencore.
Végül augusztus végén mégis elszánta magát a bukaresti kormányzat, s elindította a nemzeti olajvállalat, a Petrom hónapokig halogatott privatizációját. Az előzetes, nem kötelező ajánlatokat szeptember 19-éig várták, s meglepően sok, tizenöt pályázó jelezte részvételi szándékát.
Így a magyar MOL és az osztrák OMV mellett, az Alon (amerikai), a PKN Orlen (lengyel), a Hellenic Petrolum (görög), az Occidental (amerikai), a Scomiga Singleman ONG (román), a Halliburton-Regal Petroleum-Tender konzorcium (amerikai-román), a Conoco (brit), a TKN-BP (orosz-brit), a Kanooz Al Watan Oil (szaúdi), a Gazprom (orosz), az ENI (olasz) és a Phoenix Oil (ciprusi) und Glencore (brit) vállalatok nyújtották be pályázatukat.
Az október elején közzétett rövidített listára az érdeklődök közül már csak 11 cég kerül fel, köztük a magyar Mol. A kiválasztott jelentkezők előzetes ajánlataikat november 10-éig, a véglegeseket pedig 2004. január 31-éig adhatják be.
A privatizációból kiszorultak
Az amerikai Halliburton, a brit Regal Petroleum Plc és a román Tender S A konzorciuma, a román Sigomiga csoport, a szaúdi Kanooz Al Watan és a ciprusi Phoenix.
A szűkített listáról kiszorult – az amerikai Halliburton Co. vezette – konzorcium óvásához az illetékes román minisztérium szóvivője nem fűzött kommentárt. Annyit azonban a pályázati kiírásból is lehet tudni, hogy csak az olajszektorban erős és évente legalább 1,3 milliárd dollár feletti árbevételt elérő cégek pályázatai jöhettek szóba.
Mindenesetre érdekes fejleménye a 93 százalékban állami tulajdonban lévő, 1,6 milliárd dollár értékűre becsült Petrom privatizációjának, hogy miközben hónapokon át a térségen kívüli befektetők érdektelenségéről panaszkodott a román kormányzat, már a privatizációs kör első szűkítésekor kizártak egy amerikai és egy szaúdi ajánlattevőt.
