Nagy Imre, a Dörgicsebor Kft. ügyvezető igazgatója az uniós csatlakozás ellen voksolt a népszavazáson, mert a jövő májustól vámmentessé váló spanyol, olasz, francia bor inváziójától tart. A hipermarketek polcain máris egyre nagyobb teret nyer a külföldi konkurencia, ebben az évben időarányosan 20 ezer hektoliterrel több importbor érkezett be. Az idei aszályos évjárat miatt a kereskedők egyre inkább importkészletekkel biztosítják be magukat.
Kevesebb sav, több alkohol
Az idei aszályban a bogyók értékes savainak nagy részét is országszerte elhasználta a szőlő. Főleg a korai érésű fajták sínylették meg a forróságot, az ezekből készült boroknál savpótlást ajánlanak a szakemberek a sav-cukor-alkohol-extrakt alkotta harmónia helyreállításához. A savazás a vörösborokra már nem vonatkozik. Ezekből igen jó minőséget várnak, és az aszúsodó fajtáknál is megindult a vénasszonyok nyarán a várva várt töppedés. Összességében a 93 ezer hektár szőlőterületről 3 millió hektóliter, azaz közepes termés várható.
Versenyhátrányban a hazai termelők
Bor-márkajeggyel védekeznek
A hegyközségek a palackokról az idén januárban lekerült zárjegy helyett ezért egy másik “jeggyel”, a minőséget szavatoló bor-márkajeggyel próbálnak védekezni a külföldi konkurencia és a hamisbor ellen. Az ötlet nem új, hiszen hasonló feliratot visel az olasz Chianti vagy a spanyol Sherry is. Itthon eddig egyetlen, arctalan kategóriába tartoztak a “különleges minőségű borok”, e kategorizálást pedig az Országos Borminősítő Intézet vizsgálata alapján, a palackon feltüntetett “Állami Ellenőrző Jegy” tanúsította. Ebbe a gigantikus osztályba sorolták a paramétereket teljesítő valamennyi különleges minőségű bort – a kiskőrösit, a kunságit a villányit, a sopronit, az összes bikavért -, függetlenül attól, hogy jellegükben, ízükben alapvetően különböznek egymástól. Ebből a szürke tömegből emelhetné ki a valóban különleges borokat a márkajegy – a módszert itthon először Villányban próbálják ki -, fogódzót nyújtva a vásárlónak, hogy ezzel a felirattal biztosan minőséget kap. Ezért a helyi hegyközség borminősítő bizottsága kóstolásos ellenőrzés alapján garanciát vállal. A vásárlók az állami minősítésnél jobban bíznak ugyanis a civil szakmai szerveződések védjegyében.
Egerben is igaz a villányi példa
Jekl Béla véleményét igazolja Gál Lajos, a Villánytól távoli Egri borvidék hegyközségének elnöke is, aki úgy számol, hogy palackonként akár 200 forinttal többet, legalább 600 forintot érnek majd a boraik, ha feltüntethetik a címkén a már évek óta alkalmazott egri eredetvédelmi rendszer minősítéseit. Ehhez az kell, hogy megszülessen a várva várt jóváhagyó szakminiszteri rendelet az eredetvédelem egri szabályairól.
Jekl Béla, a Villányi borvidék hegyközségi elnöke szándéka szerint a jövőre bevezetendő eredetvédelmi rendszer több is lesz, mint márkavédjegy. Csak az a bor viselheti majd a “Villányi védett eredetű bor” feliratot a “Classic” és a “Prémium” minősítéssel, amelyet a termesztéstől a borkészítés utolsó állomásáig a szigorú és gyakran ellenőrzött hegyközségi előírások mellett termelnek, majd a hegyközségi borminősítő bizottság erre érdemesnek tart. Az eredetvédelmi rendszerhez nem kötelező csatlakozni, de aki kívül marad, nem szerepeltetheti majd a “villányi” elnevezést a bora címkéjén. Ezért is vállalja valamennyi villányi hegyközségi tag a terméskorlátozással, többletadminisztrációval is járó áldozatot. A bizalmat ébresztő felirat ugyanis a piacon sokat ér.
Imázsjavító kollektív marketing
A korábbi pancsolások miatt kicsit megkopott presztízsű, 5200 hektáros, 8800 termelőt tömörítő egri borvidéken 1994-ben fogtak hozzá a minőségbiztosítási, azaz eredetvédelmi rendszer kiépítéséhez. A színvonalat szavatoló “védett eredetű bor” minősítés adja meg az alapot az imázsjavító kollektív bormarketinghez. A program megvalósítása érdekében pályázik a hegyközség az Agrármarketing Centrumhoz is a “védett eredetű” Egri Bikavér, az Egri Bikavér Superior és a Debrői Hárslevelű arculatának megtervezésére.
“A minőségbiztosítási rendszer Egerben is önkéntes, de az előrejelzések szerint nincs más út” – véli Gál Lajos. Az asztali borok fogyasztása tartósan csökken Európában, a különleges minőségűeké pedig növekszik. A magyar pincék nem lennének képesek felvenni a versenyt az olcsó dél-európai, ausztrál, chilei, új-zélandi borokkal. Egyetlen út marad tehát: a minőségi kategóriában különlegeset nyújtani. A hegyközségi elnök szerint annyit máris elértek, hogy Eger környékén jövedelmezővé vált a bortermelés.
Sok helyen gyerekcipőben járnak
Az úttörőnek számító egri példán és a már bimbózó villányi kezdeményezésen kívül a többi borvidéken még gyerekcipőben sem jár a minőségi megkülönböztetés. Annak ellenére, hogy az uniós csatlakozásig alig néhány hónap van hátra, mindössze dédelgetett gondolat az eredetvédelem. A késlekedést némiképp magyarázza, hogy az ehhez szükséges alapvető jogszabályok ugyan már megszülettek, de még lényegi változások várhatók az új bortörvényben, amelyet a tervek szerint októberben tárgyal a parlament.
