Ki kapja csütörtökön az irodalmi Nobel-díjat?

Ezt egyébként maga Kertész sem tudja, aki az AFP francia hírügynökséggel közölte: nem is foglalkoztatja a kérdés.

…legyen amerikai?

Ki lesz az idei győztes? Netán, mint az elmúlt nyolc esztendőben, megint egy európai? Esetleg tíz év elteltével Toni Morrisson után, ismét egy amerikai? Miért ne lehetne például Philip Roth, aki már évek óta bejáratos a svéd akadémiára?

Sem A Portnoy-kór, az Amerikai pasztorál és a Szégyenfolt című regények egész világon olvasott írója, sem az akadémia nem titkolja azonban, hogy olyan szerzőket akarna kitüntetettnek látni, akiknek művei kevésbé ismertek a könyvesboltok kirakataiból.

..vagy egy spanyol ajkú?

Nagy viszont a kísértés, hogy a szépirodalom ünnepén kövessék az közízlést, és ezt tekintetbe véve, a Nobel-díj az idén esetleg egy spanyol nyelven író birtokába juthat, mint 1990-ban, amikor a mexikói Octavio Paz részesült az elismerésben.

“Úgy gondolom az akadémia szűkített listáján szerepel Mario Vargas Llosa neve” – vélekedett az esélyek latolgatásakor Claes Wahlin, a perui író nagy tisztelője, az Aftonbladet című stockholmi napilap kritikusa. “Ha dél-amerikai prózaíró mellett döntenek, úgy Llosának jók az esélyei, akkorák, mint az argentin Ernesto Sabatónak, még ha a perui író eddigi munkássága összességében elég szerénynek tűnik is” – vélekedett a svéd kritikus az AFP-nek nyilatkozva.

…vagy adjuk költőnek?

Wahlin megkockáztatta azt is, hogy az idei díjazott egy költő lesz, esetleg az Adonis művésznéven alkotó, szíriai-libanoni Ali Ahmad Szaid Eszber. Esélyei már csak azért is komolyak, mert műveit nagyon kedveli Horace Engdahl, az akadémia titkára, aki azon munkálkodik, hogy ne csak a regény műfaját ismerjék el a Nobel-díjjal. A tengerentúli költők közül csak Robert Ashbury vívta ki a rímek és a cezúrák szerelmeseinek elismerését.

…legyen svéd?

Közszájon forog a svéd Tomas Transrömer költő neve is, tekintve hogy a svéd akadémia legutóbb 1974-ben ítélte oda megosztva két svédnek – Eyvind Johnsonnak és Harry Martinsonnak – a díjat.

….ne inkább afrikai?

A hol emlegetett, hol elvetett afrikai vonal a dél-afrikai JM Coetzee-hez vezet, ami azzal magyarázható, hogy az akadémikusok közül sokan érdeklődnek Afrika iránt – vélekedett Wahlin.

…esetleg egy korábban már sokat emlegetett írót?

S akkor itt van még az örökös jelöltek névsora: a holland ajkú Hugo Clausnak és Cees Nooteboomnak a hírek szerint ugyancsak jó esélye van, mint ahogy az amerikai Norman Mailernek és Joyce Carole Oates-nak, a francia Yves Bonnefoy-nak, a francia-marokkói Tahar Ben Jellounnak, az albán Ismail Kadarénak, az indiai származású Salman Rushdie-nak, az új-zélandi Janet Frame-nek, az indonéz Pramoedya Ananta Toernak, valamint az észt Jaan Krossnak és Jaan Kaplinskinak.

Idén az irodalmi Nobel-díjas nevét október 2-án fedik fel, tehát még magának a Nobel-hétnek a megnyitása előtt. Az irodalmi Nobel-díj kétségtelenül a legrangosabb a Nobel-békedíjjal együtt, és a hagyományok szerint egy csütörtöki napon hozzák nyilvánosságra a kitüntetett nevét, de általában azon a héten, mint a többit.

Az irodalmárok a mostani sietségből a konszenzusos választás lehetőségét olvassák ki. Lehetséges, hogy a svéd akadémia a nemzetközi kritika által egy már korábban kitüntetett személyt részesít a rangos elismerésben, például a tekintélyes Booker Prize egyik korábbi díjazottját, ahogyan arról Nadime Gordimer és V.S. Naipaul esete is tanúskodik.

…vagy nő?

Ha mindehhez vesszük azt is, hogy a lengyel Wislawa Szymborska költő személyében 1996 óta nő nem kapott Nobel-díjat, úgy elképzelhető, hogy a Booker Prize 2000 díjazottja, a kanadai Margaret Atwood, aki ugyancsak a jelöltek között van, idén nem pótszéken fog helyet foglalni a “Nobel-színházban” – írta az AFP.