Az ÁPV Rt. a kétszeri eredménytelen pályáztatás után tárgyalásos eljárással értékesíti a tulajdonában lévő Vértesi Erőmű Rt. részvényeket együttesen az MVM Rt., és a KVI birtokában lévő részvényekkel. A vevő összesen 3.002.095.680 forintot fizet a három társaság tulajdonában lévő részvényekért.
A privatizációs szervezet a részvények 15 százalékát kedvezményes feltételekkel a társaság munkavállalói számára kívánja értékesíteni, a törvényi feltételek mellett.
A befektető az adás-vételi megállapodás végleges formájában vállalta, hogy 2014-ig működteti az erőművet, végrehajtja a szükséges fejlesztéseket valamint vállalja a Tatabányai Fejlesztési Projekttel kapcsolatos kötelezettségeket. A vevő kijelentette, hogy betartja a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodásokat és azokat a társaság üzletpolitikájában előírja. Amennyiben az MVM Rt. hétfői közgyűlése a szerződés tervezetet jóváhagyja, az adás-vételi szerződés aláírására 2003. október elsején kerülhet sor.
A Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. mintegy 1,8 milliárd forinthoz jut az első Vértesi Erőmű Rt. (Vért) értékesítéséből származó mintegy 3 milliárd forintos vételárból – ismertette Pál László, az MVM vezérigazgatója hétfőn. Pál László, az MVM Rt. rendkívüli közgyűlését követően elmondta: a Vért “sok fejfájást okozott” a tulajdonosoknak, osztalékot nem hozott, sőt folyamatos vagyonvesztéstől kellett tartani, ezért döntöttek az értékesítés mellett.
A vevő a Vértes Energia Konzorcium vállalta azokat a kötelezettségeket, amelyeket az eladók kértek – tette hozzá. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy a közgyűlés megtárgyalta az átviteli hálózat fejlesztésének programtervét. Az MVM a következő három évben mintegy 80 milliárd forintot költ a hálózat fejlesztésére.
A privatizációs szerződés tervezetében szerepel, hogy a befektető átvállalja az 13,3 milliárd forintos állami garanciával felvett hitelkötelezettséget, folytatja a megkezdett élettartam-meghosszabbító, úgynevezett retrofit programot, fenntartja a társaság fizetőképességét és mintegy 4 milliárd forinttal feltőkésíti a céget.
A befektető tovább működteti a bánhidai erőművet, és új blokkot állít üzembe, a mányi bányát tovább üzemelteti, fenntartja az ágazati kollektív szerződést, valamint vállalja a foglalkoztatáspolitikai megállapodást; nem tervez csoportos elbocsátást, fejleszti az oktatási rendszert.
Lázár Mózes Fideszes képviselő nyilatkozta nemrégiben, hogy ellenzi a Vértesi Erőmű privatizációját. Mint hozzátette, a korábbi energiaprivatizáció “szomorú történet”. Szerinte biztosabb lenne, ha az állam állna a cég mögé, magánbefektetőtől nem várható el ugyanis, hogy minden elvárásnak megfeleljen. Kijelentette, a térségben a privatizációs szándék váratlanul jött, ezért feszültséget okoz.
Szalay Gábor, a gazdasági tárca volt SZDSZ-es politikai államtitkára arról beszélt az előző héten, hogy az energetika nem tulajdonforma-függő, és a befektetőket nem szabad politikai támadásokkal elbizonytalanítani.
