Belföld

Makrotényezők terhelik Magyarország Moody’s minősítését

Magyarország elsőrendű befektetői minősítésének stabil kilátását a kereskedelem, a pénzügyi szektor és az intézményi háttér mélyülő uniós integrálódása, valamint az évtizedes múltú szilárd adósságkezelés támasztja alá, a minősítést ugyanakkor számos makrotényező terheli - áll a Moody,s Investors Service hétfőn kiadott éves országjelentésében.

Az elemzés szerint a kereskedelmi szektor különösen annak előnyeit élvezi, hogy a magas hozzáadottérték-tartalmat előállító szektorok fő gyártási központjai beágyazódnak az Európai Unió termelési-elosztási-piaci láncolatába.

A jelentés szerzője, Jonathan Schiffer alelnök az elemzésben mindemellett hangsúlyozta: az előrehaladott EU-integráció miatt folyamatosan és jelentős ütemben csökken az olyan jellegű devizaválságok kirobbanásának kockázata, amelyek rendszerszinten sodornák veszélybe a Magyarországon rezidens adósságkibocsátók adósságszolgálati kötelezettségeinek ellátását.

Az országnak emellett évtizedes múltja van a szilárd adósságkezelésben, ami szintén a hitelképességi megítélés egyik pillére – áll a Moody,s elemzésében. A jelentés emlékeztet arra, hogy éppen az uniós konvergencia miatt a hitelminősítő nemrégiben a hazai valutában kibocsátott államadósság osztályzatán egyesítette – több más csatlakozó országéval együtt – a magyar hosszú futamú belső és külső szuverén adósság besorolását. Ez annak idején a magyar szuverén devizaosztályzat két fokozattal történő emelését jelentette, az addigi A3-ról a jelenleg érvényes A1-re.

Más hitelminősítők listáján ez A mínuszról A pluszra történő felminősítést jelentene, jóllehet a többi nagy cég ezt a lépést még nem tette meg, sőt a Fitch Ratings a nyáron visszaminősítést valószínűsítő negatívra rontotta az A mínusz szintű magyar szuverén devizaadósság-osztályzatot, a mélyülő makrohiányok kezelhetőségével kapcsolatos aggályokra hivatkozva.

Hétfői londoni jelentésében a Moody,s is megállapította, hogy a magyar adósi besorolást számos negatív makrotényező terheli, köztük a laza költségvetési politika és a mélyülő fizetésimérleg-hiány. Mindemellett a forint leértékelése körüli zűrzavarból az is kiderült, hogy más-más prioritásai vannak a jegybanknak és a pénzügyminisztériumnak, ami növelte a befektetői bizonytalanságot. Eközben nőtt a magyar gazdaság hiteligénye, valamint függése a nem rezidens portfolió-befektetőktől – áll a nemzetközi hitelminősítő új Magyarország-jelentésében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik