Belföld

Jó a magyar lakásállomány szerkezete

admin

2003. 09. 24. 09:30

A túlzsúfolt lakásokban élők aránya Magyarországon alig haladja meg az EU-országok átlagát, ugyanakkor a fürdőszobával való ellátottságban ennél rosszabb a helyzet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összeállításából, amely a jelenlegi EU-tagállamok, a most belépő, valamint a későbbiekben csatlakozni szándékozó országok lakáshelyzetét hasonlítja össze.

Az elemzés ugyan az ezredforduló adatai alapján készült, a statisztikusok szerint az ezekből levont következtetések 2003-ra is érvényesek. A hivatal emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás idejére a lakásellátottság tekintetében Magyarország vezető helyet foglalt el a volt szocialista országok között és a kilencvenes évek végéig megőrizte ezt a pozíciót.

Ezt mutatják a lakássűrűségi mutatók is: a túlzsúfolt lakásokban élők aránya az ezredfordulón alig haladta meg az EU-országok átlagát, a magyar adat az EU-országok középmezőnyében található. Az elemzés túlzsúfoltnak azt a lakást tekinti, amelyben egy szobában egynél több ember él.

A túlzsúfolt lakásban élők aránya az EU átlagában 17, Magyarországon 18 százalék. Az unióban e tekintetben Svédországban és Hollandiában a legjobb a helyzet, ahol az ezredfordulón mindössze a lakosság 2, illetve 3 százaléka lakott ilyen lakásokban. A legrosszabb a mutató Görögországban, ahol a lakosság 42 százaléka túlzsúfolt otthonban lakik.

A lakások fürdőszobával való ellátottsága terén a magyarországi érték lényegesebb lemaradást mutat. Az ezredfordulón Portugália kivételével az Európai Unió minden tagállamában 90 százalék fölötti volt a fürdőszobás lakások aránya, míg Magyarországon 80 százalék. Portugáliában a mutató 82 százalék volt, a második legalacsonyabb értéket Görögországban mérték, ahol a lakások 91 százalékában volt fürdőszoba, míg az Egyesült Királyságban és Hollandiában 99 százalék volt ez az arány.

A csatlakozásra váró országok közül a statisztikák szerint Csehországban a legjobb ez a mutató, ahol az otthonok 97 százalékában van fürdőszoba. A statisztikusok összehasonlították az európai országok lakásállományának szerkezetét is, és megállapították, hogy e tekintetben mutatkoznak a legnagyobb eltérések.

Egy-egy ország lakásrendszere a szakértők szerint annál rugalmasabb, minél inkább jellemző rá a tulajdonos által lakott és a bérelt lakások egészséges aránya. E szempontból magasnak tekintik a bérleti szektor arányát 40 százalék felett. A legjellemzőbb, átlagosnak mondható a 20 és 40 százalék közötti arány, míg a bérlakások 20 százalék alatti száma alacsonynak tekinthető.

Az összeállítás szerint Németországban, Hollandiában, Dániában és Ausztriában 40 százalék feletti a bérlakás-állomány aránya, és ebbe a körbe tartozik Lengyelország is, ahol 46 százalék. A vizsgált országok többségében, így a csatlakozásra várókban is 20-40 százalék közötti bérelt lakások aránya. Magyarországon az ezredfordulós adatok szerint mindössze 8 százalék volt ez az arány, hasonlóan Szlovákiához, ahol csupán 5 százalék.

Az elemzés rámutat: a lakásállomány-szerkezet különbségeiben a volt szocialista országok esetében egyrészt az játszik szerepet, hogy a háború után milyen mértékben tették lehetővé a magánlakás-építést, a másik tényező pedig a rendszerváltás utáni eltérő privatizációs gyakorlat, vagyis az, hogy milyen körülmények között, milyen arányban váltak a volt állami tulajdonú lakások magántulajdonúvá, illetve a magánbérleti szektor részévé.

Mindebből következik, hogy az elemzésben definiált magas, közepes és alacsony kategóriákban egyaránt vannak csatlakozó országok. A rendkívül alacsonynak mondható magyarországi bérlakás-szektor létének egyik oka, hogy a tagjelölt országok közül a rendszerváltás előtti időszakban itt volt a legmagasabb a magántulajdonú (ezen belül is a családi házas) lakásépítés, illetve a privatizációs gyakorlat csak a magántulajdonú lakássá válást támogatta.

Az újlakás-építés tekintetében a magyar adatok az európai országok alsó harmadának élén helyezkednek el a KSH szerint, mind az ezer főre jutó lakásépítés, mind a lakásnagyság tekintetében, ahogyan az új lakások egyéb minőségi mutatói is az erős középmezőnybe sorolják az országot.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.