Londoni értékforgalmazók szerint az európai részvénypiacok kedden is többnyire lefelé, de legalábbis vegyesen nyitnak, a hétfői nagy visszaesés után, amit a dollár hirtelen gyengülése okozott. Az értékforgalmazók becslése szerint a londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 8-10 pont körüli veszteséggel, a frankfurti értéktőzsde irányadó mutatója, a DAX-30 4-5 pontos nyereséggel indulhat. (Kedden reggel ugyanakkor a New York-i tőzsdemutatók határidős jegyzései már fölfelé mutattak: a New York-i értéktőzsde fő mutatójáé (DJIA) 22 pontot, a Nasdaq piac összetett mutatójáé 4,00 pontot nyert.)
Pénteken a dollár erősen esett a jenhez és az euróhoz képest azokra a hírekre, hogy a legfejlettebb országokat tömörítő hetek (G7) bátorítják az ázsiai kormányokat valutáik felértékelésre, a nagy amerikai folyómérleg hiány enyhítésére. A hétvégén a G7 a gazdasági növekedést élénkítő program elfogadása mellett a tanácskozáson rugalmasabb árfolyampolitikára szólították fel, elsősorban az ázsiai országokat – mindenekelőtt Kínát és Japánt.
A dollárgyengülés mellett a részvényárakra az is nyomást gyakorolt, hogy az utóbbi hónapok erőteljes drágulása után a befektetők nyereségrealizálásba fogtak – mondta az Eastover Capital vezető befektetési szakértője, aki arra figyelmeztetett, hogy ha tovább tart a dollár hanyatlása, a külföldi befektetők kivonják pénzeiket az amerikai részvényekből és kötvényekből.
A jen hétfőn is tovább erősödött a dollárral szemben, ami elemzők szerint arra enged következtetni, hogy a japán pénzügyi vezetés elfogadja a G7 csúcstalálkozón bejelentett amerikai felhívást az árfolyamok rugalmasságára. A piac azonban ennek ellenére úgy gondolja, hogy a Bank of Japan nem habozik reagálni, ha túlzottnak tartja a jen erősödését.
A japán gazdaság a törékeny fellendülés állapotában van, a gyenge jen elvben segítené a japán GDP jelentős részét előállító exportszektort. Elemzők szerint a hétvégi események nyomán – rövid távon legalábbis – a japán vezetés által korábban az export szempontjából kívánatosnak tartott 115-120 jenes dollárárfolyam 110-115-re emelkedhet.
A jen erősödése – amely az exportáló vállalatok nyereségét apasztja – azonban a padlóra küldte a tokiói tőzsde vezető indexét a Nikkeit is. A mutató a hétfőn csaknem 4,25 százalékkal esett.
A japán vezetés egyelőre nem avatkozott be a folyamatokba, ám a kormányátalakítás során, frissen kinevezett japán pénzügyminiszter, Tanigaki Sadakazu hétfőn közölte, hogy nem tervez változást a pénzügypolitikában. “A japán gazdaság éppen csak levegőhöz jutott, s mindegy, hogy mit mond Amerika, a vezetés nem akarja túlságosan erősíteni a jent” – mondta a Reutersnek Neal Kimberley, a Bank of Tokio Mitsubishi londoni devizastratégája.
“Csak idő kérdése, hogy mikor interveniálnak” – utalt a Bank of Japan várható lépésére Michael Klawitter, a WestLB devizaelemzője, aki szerint a következő egy-három hónapban a dollár árfolyama 110-115 jen körül, majd után esetleg 105 jen körül alakulhat. A japán pénzügyi vezetés idén körülbelül 80 milliárd dollár értékű jent vásárolt a devizapiacon, hogy erősítse az exportszektor jövedelmezőségét és elősegítse a gazdaság fellendülését.
A jen árfolyamának alakulására befolyással lehet a másik nagy ázsiai gazdaság, Kína árfolyam politikája is. Az Egyesült Államok nemrég – John Snow amerikai pénzügyminiszter kínai látogatása során – szorgalmazta, hogy Peking hagyjon fel a gyenge jüan politikájával, s engedje szabadabban lebegni, vagyis gyakorlatilag erősödni a kínai fizetőeszköz árfolyamát.
Peking egy viszonylag szűk sávban, 8,2760 – 8,2800 jüan között tartja a dollár árfolyamát. Az offshore, non-deliverable forward piacon az amerikai nyomást követően rekordmagasságba emelkedett a jüan árfolyamprémiuma a dollárral szemben, ami azt jelzi, hogy a piacok ha nem is rövid távon, de az erősödő jüanban bíznak.
A dollár/jen árfolyam átrendeződése nyomán elemzők szerint az euró erősödésnek indulhat. “Kicsit leegyszerűsítve a dolgot arról van szó, hogy ha az ázsiai devizák kiigazításra szorulnak és mondjuk Ön ázsiai befektető, aki dollár-eszközöket tart, akkor egy ideig valami másba kell, hogy fektessen. Az euró profitálhat ebből a diverzifikációból” – mondta Joe Prendergast, a Credit Suisse First Boston devizaelemzési és -stratégiai részlegének vezetője a Reutersnek.
