A kabinet szerdai döntésének értelmében nyolcezer fővel csökkentenék a 80 ezres központi adminisztráció és egyben a 800 ezer fős teljes közszféra létszámát. Mindez a pénzügyi tárca számításai szerint 20 milliárd forint
megtakarítást jelent, a 300 milliárdos költségcsökkentés többi részét (280 milliárd forint) pedig a központi intézmények működési költségének 7, fejezeti előirányzatainak 25 és beruházásainak 30 százalékos csökkentése hozza.
A minisztériumi takarékosság jegyében a kormányzat jelentős számú gépkocsitól válik meg, csökken a vezetői megbízások száma, valamint szigorodik és egységessé válik a mobiltelefonok használata, vagyis a folyamatos halogatás és a létszám folyamatos duzzasztása után most elképzelhető, hogy valóban lesz valami a kormány által meghirdetett takarékos államból.
Öregek és fiatalok a feketelistán
A leépítések hatására várhatóan nem kell attól tartani, hogy az új munkavállalók tömegesen áramlanának a munkaerőpiacra. A létszámleépítést az elbocsátásnál kevésbé fájdalmas módszerekkel – korengedményes nyugdíj, illetve tevékenységek kiszervezése – kezdik. A nyugdíjazások a tízszázalékos kvótán belül nagyjából 2-3 százalékot tesznek ki. Ezen felül kezdetben a viszonylag koros, nyelveket nem ismerő közalkalmazottak kerülhetnek elbocsátásra, akik területüknek nem kiemelkedő szakértői. Éppen az a munkavállalói réteg, amelyik csekély eséllyel indul a multinacionális vállalatok álláspályázatain. A magánszféra ugyanis kevéssé tolerálja a bürokratikus rendszerben elsajátított munkastílust. Az elbocsátottak elhelyezése vagy átképzése várhatóan részben az államot terheli majd, ez viszont komoly költségeket róhat a költségvetésre. A köztisztviselők számának csökkentése jelentős egyszeri költséget is mérhet a költségvetésre a végkielégítések miatt. Miként Kuncze Gábor még július folyamán elmondta, „egy lökésszerű, nagy leépítés a végkielégítések miatt sokkal nagyobb kárt okozna, mint hasznot.” A minisztériumok, ezt elkerülendő, az idős munkavállalok után várhatóan a rövid ideje munkaviszonyban álló fiatal köztisztviselők táborát apasztják, hiszen a kifizetendő végkielégítések mértéke az ott eltöltött évek számával növekszik.
Ha utánaszámolunk a tízszázalékos leépítés során megspórolható összegnek, egészen más adatokat is kaphatunk. A költségvetési szférában dolgozók átlagkeresete a KSH júliusi adatai szerint havonta nagyjából 150 ezer forintra tehető. Amennyiben készpénznek vesszük, hogy a létszámleépítés 8000 főt érint, akkor egy év alatt mindössze 15 milliárdot spórolhat a költségvetés a létszámkurtításon.
A valós szám azonban ennél is sokkal kisebb lehet. A leépítéseket ugyanis várhatóan először nem a magas pozícióban álló, „értékes” munkatársakkal kezdik – akiknek fizetése meghaladja, és felfelé húzza a közszféra átlagát -, hanem a rosszabb kereseti átlagot mutató fiatalokat és a nyelvtudásra járó pótlékot nem kapó, kevésbé képzett időseket bocsátják el. Ráadásul az elbocsátandó munkatársak egy részének valószínűleg végkielégítést kell fizetni, ami csak tovább ront a számla végösszegén.
A közszférában végrehajtandó 10 százalékos létszámleépítés a 19 miniszteriális intézményt és 79 háttérintézményt érint majd. Mivel az intézkedés részleteit csak most dolgozzák ki, az még nem dőlt el, hogy minden tárcára egyformán vonatkozik-e az összesen nyolcezer munkavállalót érintő megszorítás – mondta László Csaba, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán. Mindenesetre szerinte minden tárca kibírja a 10 százalékos mínuszt. 
A hírek szerint az APEH-nek a jövőben ezer fővel kisebb állománnyal kell elvégeznie munkáját. Ennél valamivel kevesebb pénzügyőr is távozik az uniós csatlakozás miatt, hiszen szt követően kevesebb vámosra lesz szükség. Így marad hatezer főnyi minisztériumi hivatalnok, akinek meg kell válnia munkahelyétől.
A külügy veszít a legtöbbet
A minisztériumokban nagyjából 9000 köztisztviselő és munkavállaló áll alkalmazásban. A Miniszterelnöki Hivatal létszáma 826, a tervek szerint nem tíz, hanem 30 százalékkal csökken a közeljövőben. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkavállalói állománya 745 főre csökkent a nyár folyamán végrehajtott 239 főt érintő létszámcsökkentés után. A Külügyminisztérium összesen 2053 főt foglalkoztat, ezért ha nem mentik fel a 10 százalékos csökkentés alól, akkor nagyjából 200 a külügyi tárcához tartozó dolgozó veszítheti el állását. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összesen 681, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 215, a Honvédelmi Minisztérium 221, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 580 dolgozót számlál. Az elmúlt időszakban 293-ra gyarapodott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának létszáma és 258-ra nőtt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban engedélyezett álláshelyek száma. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium létszáma 610-re, az Igazságügyi Minisztériumé 384-re növekedett. Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak 213 fős kerete van, míg az Oktatási Minisztériumnál 570-re emelkedett a foglalkoztatottak létszáma. A Belügyminisztériumnál 665-en, a Pénzügyminisztériumban 609-en dolgozhatnak.
A döntést követő napon már meg is érkeztek az első hírek a minisztériumokból. A nyilatkozatok szerint tudomásul vették a kormánydöntést és azt mondák: vizsgálják, hogy miként tudnak eleget tenni a kormány által elhatározott tízszázalékos létszámcsökkentésnek.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium első embere, Németh Imre kétértelmű nyilatkozatában egyrészt ígéretet tett a tízszázalékos létszámleépítés végrehajtására, majd az apparátust védendő úgy nyilatkozott: a létszámváltozásban érintett emberek többsége – az uniós csatlakozásból adódóan – várhatóan átkerül más intézményekbe.
A Honvédelmi Minisztériumnál azt közölték, hogy a tárca – a védelmi felülvizsgálat eredményeként elindult intézkedésekkel – már elébe ment a kormánydöntésnek, ezenkívül júniusban fejeződött be egy mintegy ezerfős létszámcsökkentés. A korábbi védelmi felülvizsgálat további “létszám-racionalizációt” fogalmazott meg ajánlásként a szaktárcának és háttérintézményeinek.
A korházakban nem lesz leépítés
Több minisztérium – a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – ugyanakkor egyértelmű ígéretet tett a leépítésre. Az egészségügyi miniszter azt közölte: csak a tárca közigazgatási háttérintézményeit, a minisztériumot és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat érinti a leépítés, a gyógyító intézmények dolgozóit nem.
Szigetvári Viktor, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sajtófőnöke a közszférát jövőre érintő takarékossági intézkedések végrehajtásáról elmondta: ennek érdekében megszüntetik a “felesleges bürokratikus akadályokat” és könnyebbé teszik az ügyvitelt. Ugyancsak a bürokrácia csökkentésére irányulnak majd a létszámleépítés az oktatási tárcánál – közölte Szántó Gabriella sajtófőnök a Távirati Irodával.
Lomnici reménykedik
A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lomnici Zoltán elmondta: bízik abban, hogy a bíróságokat nem érinti költségvetési szervek jövő évi támogatását illető takarékossági intézkedés, majd védekezésképpen hozzátette: a bíróságok költségvetése a központi költségvetés egészéhez viszonyítva szerény összeg.
Miközben a munkavállalók indokolatlannak tartják a 10 százalékos leépítést, ami valójában csupán a közszféra egy százalékát érinti, a munkaadók éppen, hogy keveslik. Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének egy korábbi javaslatát, amely 50-70 ezer közszférában dolgozó ember leépítését javasolta, a 800 ezres közfoglalkoztatotti tábort képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma populista megnyilvánulásnak minősítette, amely csak a rövid távon gondolkodó emberek körében lehet átmenetileg népszerű, hosszabb távon azonban károsnak bizonyul a gazdaság és az állampolgárok számára.
Immáron kormányzati hátszéllel az MKIK javaslatára tett rá egy lapáttal a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ). A szervezet már nem elégszik meg a kormány által tervezett létszámcsökkentéssel, és gigantikus méretű, 200 ezer fős leépítést tart szükségesnek. A szervezet szerint ez legkevesebb 500 milliárd forint megtakarítást hozna az költségvetésnek.
