|
Roma iskolatársával közös kollégiumi szobában vészelte át viszontagságos egyetemi éveit Kürti Sándor, a Kürt Informatikai Rt. vezérigazgatója. “Lakótársam hihetetlen erőfeszítések árán küzdötte fel magát hátrányos helyzetéből” – beszél tisztelettel barátjáról, Horváth Gézáról, aki azóta vegyészmérnök és egyetemi oktató, a Veszprémi Egyetem dékánja lett. Nyilván ez az élmény is közrejátszott, hogy Kürti karrierjének felívelése után érzékeny maradt a kisebbségi problémák iránt. Ezt bizonyítja, hogy 1996-ban a Veszprémi Egyetemen megala-pította a “Hátrányos helyzetű, elsősorban cigány származású gyerekek oktatásáért” elnevezésű alapítványt, amelynek kurátori feladatait éppen Horváth Gézára bízta.
 |
| A Rádió C támogatása, amellyel többen is élnek, közvetve a romák segítését is szolgálja. |
A hetedik éve működő alapítvány támogatási rendszere a megelőle-gezett bizalmon alapul. Nem pénzzel, hanem tandíj átvállalásával vagy eszközök vásárlásával segít a mentorok által kijelölt rászorulóknak, akiktől cserébe jó tanulmányi eredményt várnak el. A kurátorok eddig 52 esetben ítéltek oda támogatást, évente 1 millió forint összértékben. Kürti a “talált pénznek” titulált összegekkel is az alapítvány számláját duzzasztja. Ilyen volt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Innovációs Díjáért járó félmillió forint, amiről a cigányoktatás javára mondott le.
“Mindez közel sem elég a romákkal szemben kialakult előítéletek felszámolására” – mondja a szélmalomharcot vívó vezető. Példaként említi a cég egyik támogatottjának esetét, aki huszonévesen egy élelmiszer-áruház középvezetőjévé vált. Hogy a ranglétrán feljebb juthasson, az alapítvány nemcsak a számítógép-kezelői vizsgájának anyagi terheit vállalta magára, hanem gépet és korlátlan internetelérést is biztosított neki otthonra, aminek hozadékaként a családban élő további hat testvér is internet-felhasználóvá vált. Időközben a jogosítvány megszerzésének költségeit is állta az alapítvány, mert vezetői beosztásához gépkocsit is kapott volna az illető. Erre azonban nem került sor. A fiú ellen ugyanis munkaadója, közel 14 millió forintos raktárhiány vádjával a napokban eljárást indított. S noha Kürti pártfogoltja ártatlanságáért tűzbe tenné a kezét, az ügy – bárhogy is végződik – mindenképpen törést okoz a fiatal további előmenetelében.
LÉPÉSHÁTRÁNYBÓL. Személyes indíttatás vezérelte Levi Strauss örököseit is, akik Levi Strauss Alapítvány néven 1952-ben fogtak a többszörösen hátrányos helyzetűek, illetve a szegények és a kisebbségek támogatásába. A szakmai kibontakozás tekintetében Bajorország kereteit szűkösnek érző, zsidó származású Strauss az 1850-es években hagyta el hazáját. Az Amerikában sikeressé vált ős emlékét őrzi a cég egész világra kiterjedő adományozási politikája. Míg az alapítvány az Egyesült Államokban a feketéket és a spanyol ajkúakat, Nyugat-Európában pedig a bevándorlókat támogatja, addig Magyarországon a romák felemelkedését segíti. A hazánkban 1992 óta működő alapítvány 11 év alatt 375 ezer dollárt költött e célra. A munkanélkülieket munkahelyteremtéssel, átképzéssel segítette, támogatott továbbá oktatási, illetve drogmegelőzési programokat.
Az alapítvány forrásait olyan nonprofit szervezetekhez juttatja el, amelyek kész megoldással rendelkeznek a fenti problémákra. Így jutott adományhoz az Autonómia Alapítvány foglalkoztatási, illetve a Romaversitas szervezet a felsőoktatásban tanuló cigányok felzárkóztatására létrehozott programja. Szintúgy a Gandhi Gimnázium, ahol számítógépes központ létesült a pénzből, vagy a Rádió C, amelyet a kísérleti adásoktól kezdve támogattak. Pénzt kapott továbbá a Független Médiaközpont roma újságíró-képzési, illetve a Kék Pont Drogkonzultációs Központ prevenciós programja. Mindezekért a cég a Magyar Nonprofit Információs és Oktatási Központtól 2001-ben az év vállalati adományozója címet vehette át.
“Támogatási politikánkat nem marketingérdekek vezérlik, kereskedelmi előnyökre nem törekszünk” – mondja Valcsicsák Zoltán, a Levi Strauss Alapítvány regionális vezetője, aki elárulja, hogy a cég logójának megjelenítését sem szokták kérni az adományokért cserébe. “Amennyiben reklámozni szeretnénk, és a roma fiatalok között keressük potenciális vásárlóinkat, úgy saját környezetükben, például a Rádió C-ben hirdetve próbáljuk elérni őket” – közli Valcsicsák. Hozzáteszi: a világban is számos esetben reklámoznak kisebbségeknek. A cég nevéhez fűződik az a reklámtörténeti “mérföldkő”, amikor az Egyesült Államokban elsőként vállalkoztak arra, hogy spanyol és kínai nyelven sugározzanak spotokat.
A társadalmi szerepvállalás része a támogatási program, amely azonban a vállalat imázsához is hozzájárul, s toleráns, a sokféleség elfogadására nyitott cég képét mutatja. A merész húzásoktól sem idegenkedő vállalat az 1940-es években még azt a kockázatos döntést is meghozta, hogy az Egyesült Államokban fehéreket és színes bőrűeket együtt alkalmazott, figyelmen kívül hagyva a szegregációs törvényt. Valcsicsák napjaink magyarországi helyzetére utalva elmondja: kiskunhalasi gyárukban erőfeszítéseket tesznek arra, hogy legalább a helyben élő romák arányának megfelelő számú embert foglalkoztassanak e kisebbségi népcsoportból. A kiegészítők előállítását célzó bedolgozói programjukban már most is több cigány munkatársat alkalmaznak.
TÖREKVÉSEK. “Az Amerikai Kereskedelmi Kamara mintegy 600 magyarországi tagjával szeretném elfogadtatni, hogy alkalmazzanak hátrányos helyzetűeket is a munkahelyeiken” – mondja Hegedűs A. Péter, az ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője, egyben az Amcham elnöke. Az amerikai gyökerekkel rendelkező férfi indítványával egy időben saját maga mutatott példát: 100 munkatársa közé már régebben fölvette az első roma alkalmazottat. Cége egyúttal munkacsoportot hozott létre a cigányság támogatása érdekében.
A Hungarian Business Leaders Fórumon belül működő Kisebbségi Munkacsoport Alapítvány az egyetemekről kikerülő roma fiatalok számára nyújtana segítséget a pályakezdésben és a vezető pozíciók megpályázásában. Mindezt tanácsadás formájában tennék a szakemberek, igény azonban nemigen mutatkozik szolgáltatásaikra. A különböző kisebbségi fórumokon kiajánlott ingyenes tanácsadásra az utóbbi másfél évben teljes érdektelenség volt a válasz. “Pedig szakértőink szívesen ellátogatnának a romák által sűrűbben lakott városokba, országrészekbe is” – panaszolja Kozáry Vilmos, a munkacsoport vezetője, a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A passzivitás oka valószínűleg az lehet, hogy ma még igen alacsony a roma diplomások száma, s ők a többieknél jobban elboldogulnak. A többség számára azonban nem a diploma után, hanem az érettségi vagy a szakképzettség megszerzéséhez lenne szükséges a felzárkóztatás. |
 |
