A nyugat-európai országok telített szórakoztatóelektronikai piacai innovatív készülékek révén is alig-alig bővíthetők. Sőt, minőségi termékek ide vagy
oda, idén az első fél évben már 3 százalékkal kisebb értékben keltek el ezek a termékek, mint tavaly január és júniusi között.
Nem úgy itthon: a magyarországi trend szerint a vásárlók egyre több pénzt költenek el szórakoztatóelektronikára – egyre olcsóbb termékekre. A februártól májusig tartó időszakban értékben 15, mennyiségben 25 százalék feletti mértékben kelt el több videó, tévé és más hasonló eszköz, mint az előző év hasonló időszakában – derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. (A piackutatók szerint várható, hogy a forgalom emelkedése 2003-ban, egész évben 10 százalék felett haladja meg a múlt évit, a piac mérete így elérheti a 150 milliárd forintot.)
Kéthetente akció
Schiller Tamás, a Gfk munkatársa két fő okkal magyarázza a rendkívül nagyarányú piacbővülést. Egyrészt a jövedelmekből a korábbiaknál nagyobb arányban jut fogyasztásra, másrészt a fogyasztásra fordított pénzből azért áramlik egyre több a szórakoztatóelektronikai szektorba, mert „kéthetenként nyílt olyan üzlet, amely árengedményes bevezető akciókkal csábítja a vevőket.” (Múlt év eleje óta 25 szaküzlet, két-két óriási eladóterű Electro World és MediaMarkt mellett a Tesco nyolc és az Auchan három új hipermarketje járult hozzá a szórakoztató elektronikai készülékek kínálatának bővítéséhez.)
A piac mennyiségi és értékbeli növekedési adatai (a 25 és 15 százalék) egyrészt azt jelenthetik, hogy mindenhol drasztikusan csökkent a szórakoztatóelektronikai termékek ára. Másrészt felmerül a gyanú, hogy a vásárló azért jut egyre olcsóbban a termékekhez, mert hipermarketekben szerzi be portékáját.
Ez a vevőnek jó, más kérdés, hogy ennek a beszállítók, márkaképviseletek gyakran egyáltalán nem örülnek, hiszen termékeik nem egyszer a beszerzési ár közvetlen közelében kerülnek ki a polcokra. Az egyik, magát megnevezni nem akaró, minőségi szórakoztatóelektronikai termékeket gyártó cég például azért volt kénytelen lemondani a hipermarketek polcairól, mert termékét „a bóvlit gyártó konkurens cég” termékeivel egy áron kívánták értékesíteni.
Az igazság valószínűleg ezúttal is félúton van. Bár az utóbbi évek szórakoztatóipari hisztériamarketingje is sokat segített az olcsó, dömpingáras termékek érékesítésében, valóban csökkent egyes termékek ára is (ElektroWorld-MediaMarkt, illetve lásd még: Új Electro World – hisztériamarketing Budakalászon is). A Gfk kutatása két példát is említ az árcsökkenésre: a házi mozi átlagára idén április-májusban 53 százalék a múlt év hasonló időszakához képest, míg a DVD-felvevő átlagos áránál 83, a DVD-lejátszóénál pedig 49 százalék ez a mutató. Kiemelkedő egyébként a forgalom mindenből, ami digitális. Különösen a DVD-lejátszó, illetve a hordozható CD-lejátszó piaca erősödött meg, de egyre nagyobb a kereslet a digitális camcorder iránt is.
Van, ami még itthon drágább
A magyar és egyben a kelet-európai piacra továbbá az jellemző, hogy az árucikkek terén a hagyományos tévékészülék dominál (a forgalom 49 százaléka). Minden második képátlója 50 vagy 55 centiméteres. Drasztikusan nő a nagyobb, többféle funkcióval ellátott készülékek száma. 
Van tehát igény a drágább termékekre, a pénz azonban egyelőre kevés: a kelet-közép-európai országokban egy háztartás évente átlagosan 142 eurót költ szórakozatóelektronikai készülékekre, ez a nyugat-európai átlag 58 százaléka. Néhány márka és termék esetében az nehezíti a helyzetet, hogy a hazai márkakereskedő drágábban kénytelen adni, mint nyugat-európai kollégája, miután az anyacég – valószínűleg a piac kis mérete miatt – köztes kereskedőt iktat magyar és nyugat-európai leánya közé, így eggyel több szervezetnek kell osztoznia a végtermék árán.
