Hadd biztosítsam Önt arról, hogy Teller Ede professzor úrnak semmi, de semmi köze a levélhez – jelentette ki Susan Houghton a Magyar Távirati Irodának arról a magyar belpolitikával foglalkozó állásfoglalásról, amelyet a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium faxáról juttattak el pénteken a Népszabadságnak és amelyet a lap hétfői számában közölt.
A napilap közlése szerint Teller Ede üzenetében – a többi között az szerepel: “Az ellenzék egy év elteltével nem veszi tudomásul, hogy elvesztette a választásokat, továbbra is csak a kormányt támadja antidemokratikus módszerekkel, s nem hajlandó támogatni a nemzet egészének javát szolgáló javaslatokat.”
A professzor titkárnője is cáfol
Gen Phillips, aki negyven éven át volt a professzor titkárnője, a Távirati Iroda kérdésére elmondta: kizárt tartotta, hogy Teller Ede írta volna az üzenetet, amelynek létezéséről hétfő reggelig tudomása sem volt. “Tudjuk, mit írt, és ilyet sohasem írt” – mondta arra a kérdésre, hogy a levelet a professzor halála előtt lediktálhatta-e, bármilyen dátum álljon is a faxon. Gen Phillips úgy fogalmazott, hogy Rozsnyai Balázsról, az intézet nyugalmazott munkatársáról feltételezik, hogy ő küldhette el az üzenetet az intézet faxán, anélkül, hogy annak használatára engedélyt kért volna. Rozsnyai Balázs 1986 óta dolgozott az LNLL-nél, nyugdíjazása óta részmunkaidőben.
Az LLNL a nyilatkozatban felhívja az újságírók figyelmét arra, hogy a levelet négy nappal a professzor halála után küldték el faxon. Az LLNL jelenleg vizsgálatot folytat annak kiderítésére, hogy kitől származik a levél.
Susan Houghton, az LLNL sajtófelelőse sajnálatosnak nevezte, hogy vannak olyanok, akik megpróbálnak tőkét kovácsolni a professzor nevéből. “Ez nem Teller professzor levele, ő soha nem írt ehhez hasonlót sem” – hangsúlyozta Houghton telefonon adott nyilatkozatában. Azt is elmondta: a professzor környezetében lehetett valaki, aki ezt az üzenetet küldhette Teller Ede nevében.
Teller Ede az egyik alapítója, 1958-60 között igazgatója volt a Livermore kutatóintézetnek. Nyugdíjba vonulása, 1974 óta az LLNL tudományos tanácsadója, valamint a Hoover intézet tudományos főmunkatársa is volt.
Egy korábbi eset
Teller Ede nyilatkozatai kapcsán a Népszabadság egy korábbi vitát is megemlít: az atomtudós egy, a választások előtt megjelent nyilatkozatának két különböző verziója is napvilágot látott. A Kossuth téren felolvasott, és a Fidesz honlapjára is feltett változat a lap szerint így szólt: „Először is engedjék meg, hogy gratuláljak minden magyar embernek az elmúlt négy év eredményeihez. Nagy örömmel figyeltem és figyelem Magyarország világos és töretlen fejlődését. Most a döntés előtt két kérdést ajánlok minden ember figyelmébe, megfontolásra. Első: Az ország az Európai Unió felé vezető úton halad. Ki fogja jobban képviselni Magyarországot az Európai Unióban? Orbán Viktor vagy Medgyessy Péter? Szerencsére mindenki a béke mellett van, de ezen belül ki éreztette jobban a határon inneni és túli magyarokkal, hogy összetartoznak? Ki ismerte el inkább a határon túli magyarok fontosságát és problémáját?” A Népszabadsághoz is eljuttatott, Teller aláírását is tartalmazó fax szerint ugyanakkor az angol nyelvű szöveg pontos fordítása a következő volt: „Megerősítem a magyar választásokkal kapcsolatos két kijelentésemet: Két kérdés: 1. Ki fogja jobban képviselni Magyarországot az Európai Unióban, Orbán vagy Medgyessy? 2. Ki fogja jobban támogatni békés módon a szomszédos országokban élő hárommillió magyart?” A vitával kapcsolatban akkor Teller elmondta: „Hallottam, hogyan adták elő a kérdéseket. Ez nem volt helytelen interpretáció. Az a meggyőződésem, hogy ha nem is százszázalékosan, de többségi alapon a jelenlegi kormányra szavaznék”. Kubinyi Tamás, az akkori kormány szóvivőhelyettese az eltérést az MTI-nek úgy magyarázta, hogy a szombaton elhangzott szöveget a 94 éves tudós telefonon diktálta, majd azt szó szerint visszaolvasták neki, aláírása ezért nem szerepel a példányon. Később, miután a média kétségbe vonta a levél hitelességét, és szükség volt az aláírt változatra, már csupán a kérdéseket mondta tollba, és ezeket juttatta el telefaxon Schmidt Máriának, a miniszterelnök főtanácsadójának – írja a Népszabadság hétfői cikkének hitelességét megerősítendő.
A Népszabadság ugyanakkor továbbra is hitelesnek tekinti a hétfői számában megjelent levelet – közölte Eötvös Pál főszerkesztő hétfőn az esti órákban az MTI érdeklődésére. (A Lawrence Livermore nemzeti laboratórium sajtóosztály-igazgatója Eötvös Pál szavaira úgy reagált: “Ezt a nyilatkozatot nem fogom fel cáfolatnak.”)
A lap keddi számában azt írja, hogy Teller leközölt politikai nyilatkozatának szövegét eredetileg egy Magyarországon élő barátjának, korábbi társszerzőjének diktálta. A világhírű atomtudós a szöveget többször is pontosította – írja a lap, a végleges szöveg – amelyet utasítására egy hetilapnak is eljuttattak – a tudós lakóhelyén, angol nyelven született. A faxot a Népszabadság állítása szerint Teller egykori munkahelyének, a Lawrence Livermore National Laboratory igazgatósági titkársága jutatta el hozzájuk.
A Fidesz továbbra is kételkedik
Nagyon szomorú és lesújtó, hogy vannak, akik képesek így visszaélni egy köztiszteletben álló jelentős tudós nevével és emlékével – közölte Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője az MTI-vel hétfőn. “Óhatatlanul felmerül az a kérdés, hogy kinek volt az érdeke ez a becstelen eljárás – a Teller Edével kapcsolatos levélre és a név megcsúfolására gondolok” – mondta a fideszes politikus.
Halász kijelentette: “az elmúlt időszakban látjuk, hogy a kormánypártok ahelyett, hogy kormányoznának és az ország sorsával foglalkoznának, az ellenzék ellenzékét játsszák”. “Sajnálatos, hogy egy magát komolynak tartó napilap ekkorát tévedhet, vagy ekkorát téved. Az is sajnálatos, hogy ellenőrizetlen és valótlan hírével ráadásul témát ad a magyar sajtó egy jó részének” – tette hozzá Halász János.
Közölte: amikor értesültek erről az állítólagos levélről, már elmondták véleményüket. A megjelenés pillanatában kifejtették: amíg nem látják a levél eredetijét, addig komoly fenntartásuk van az egész üggyel kapcsolatban.
A szóvivő kiemelte: “ha valaki elolvasta ezt, akkor láthatta, hogy (…) a tartalmának semmi, de semmi köze Teller professzorhoz, és az nem tükrözi személyes meggyőződését”.
