Az euró bevezetéséről Svédországban tartott népszavazás elutasító eredményét kommentálva emlékeztettek arra, hogy a tagországok közül csak Dánia és Nagy-Britannia rendelkezik úgynevezett kimaradási záradékkal, amely hosszabb távon is mentesíti őket a közös pénz bevezetésének kötelezettsége alól.
Mindkét ország még az 1992-ben aláírt maastrichti szerződésben kapta meg ezt a mentességet; részükről ez volt a szerződés elfogadásának egyik feltétele. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem is fognak csatlakozni a valutaunióhoz, csak annyi könnyítéssel jár, hogy az erről szóló döntést belátásuk szerint hozhatják meg.
Ilyen lehetőséggel azóta egyetlen más – jelenlegi vagy jövőbeli – tagország sem élhet. A közös pénz bevezetésének ugyanakkor pontosan meghatározott feltételei vannak, köztük az, hogy az erre készülő országnak legkevesebb két évig részt kell vennie az euró és más valuták viszonyát szabályozó árfolyam-mechanizmusban (ERM-II). Arra nézve pedig, hogy ez mikor történjen, nincs és nem is lehet szerződéses előírás, mert ez csak az adott ország gazdaságában végbemenő fejleményektől függhet – emlékeztettek a szóvivők.
Svédország ezzel a lehetőséggel élt közvetlenül a valutaunió létrejötte előtt, amelyhez akkor forma szerint azért nem csatlakozhatott, mert nem felelt meg az ERM-II-ben való részvétellel kapcsolatos követelménynek. Az akkori svéd kormány azonban tudatosan maradt ki a mechanizmusból, mert nem is állt szándékában a csatlakozás.
Svédország és az újonnan csatlakozó országok helyzete azonos abból a szempontból, hogy nem kaphatnak mentességet a valutauniós tagság alól. Azt azonban, hogy mikor kívánnak bekapcsolódni az ERM-II-be, saját maguk, nemzeti hatáskörben dönthetik el, és ezzel egyúttal az euró bevezetésének időpontját is meghatározhatják. A kötelezettség csak a csatlakozás tényére vonatkozik, az időpontjára nem – erősítették meg a szóvivők.
A bizottság véleménye szerint az euró bevezetéséről eddig tartott két népszavazás elutasító eredményéből (előzőleg három éve Dániában) nem lehet általános következtetéseket levonni a közös valuta népszerűségére nézve. Az eddigi felmérések azt erősítették meg, hogy a pénzügyi unióban részt vevő 12 tagországban a lakosságnak több mint a háromnegyede elégedett az euróval. Legutóbb az eurókészpénz tavaly január 1-jei forgalomba hozatalával kapcsolatban végeztek ilyen felméréseket, s az eredmények azt mutatták, hogy a támogatottság meglepően magas (76-83 százalék közötti) és stabil – mondták a szóvivők.
Brüsszelben arra sem számítanak, hogy a svédországi népszavazás kimenetelének bármilyen továbbgyűrűző hatása lehetne – tették hozzá, utalva Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnöknek közvetlenül az eredmények ismertté válása után tett ilyen értelmű nyilatkozatára. A bizottság álláspontja szerint ezek hosszú távra szóló döntések, amelyeket nem befolyásolhatnak olyan fejlemények, mint egy-egy népszavazás kimenetele.
A legutóbbi Eurobarométer-felmérések márciusban közzétett eredményei pedig azt mutatják, hogy valamennyi csatlakozó országban óriási többségben vannak a valutauniós tagság támogatói – állapították meg az illetékesek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
