A Európai Bizottság által finanszírozott és az IBM üzleti tanácsadó részlege által készített, a közelmúltban publikált jelentésben vizsgált 13 ország – a 10 csatlakozó, valamint Románia, Törökország és Bulgária – távközlési piaca a 2001-es 25 milliárd euróról 2002-ben együttesen 30 milliárd euróra nőtt.
A jelentés ezen belül a magyar piacot 2002-ben 3,71 milliárd eurósra teszi. A legnagyobb piac értelemszerűen a két legnagyobb lélekszámú országé volt, a lengyel (8,76 milliárd euró) és a török (8 milliárd euró).
A 10 csatlakozó ország lakossága 2002 végén összesen 74,56 millió – ebből Lengyelországé 38,6 millió – fő volt, míg a 13 ország együttes lakosság száma 173,73 millió volt, amiből Törökország 69,63 millió lakost számlált.
Az egy főre jutó GDP ugyanakkor 2002-ben Törökországban 2.759 euró, Lengyelországban 5.164 euró, Magyarországon 6.537 euró volt a jelentés szerint.
Az egy főre jutó GDP a 13 vizsgált ország közül 2002-ben a legmagasabb Cipruson (15.210 euró) és Szlovéniában (11.895 euró) volt, míg Bulgáriában (2.107 euró) és Romániában (2.230 euró) a legalacsonyabb. A jelentés készítésekor rendelkezésre álló, még a 2001-es adatok szerint a 15 EU tagállamban az átlagos egy főre jutó GDP 23.200 euró volt és a még legkisebb, a portugáliai is 11.900 euró volt fejenként.
A tanulmány szerint az egyes országok egy főre jutó GDP értéke és a mobil penetráció között nagyobb a korreláció, mint a GDP és a vezetékes penetráció között, miközben az érintett országokban a piac növekedésének a motorja egyértelműen a mobil szegmens.
A távközlési piacon belül a mobil szegmens súlya a 13 ország közül 9-ben már 2002-ben meghaladta a vezetékesét.
A vizsgált 13 országban a 100 főre jutó mobiltelefonok száma 2002 végén 24 és 85 között szórt, az átlag 40 volt. A penetráció a megelőző években valamennyi országban folyamatosan nőtt. A múlt év végén 100 főre a legtöbb mobil előfizetés Csehországban és Szlovéniában jutott – 84, illetve 85 – és ebben a két országban a penetráció meghaladta a 2002 augusztusi 75 százalékos EU átlagot is. Magyarország a 2002 végi 68 százalékos penetrációval a tizenhármak között a harmadik helyen állt. Az év elején a 13 országban – Bulgária kivételével – legalább egy operátor nyújtott GPRS szolgáltatást is, Magyarországon mindhárom GSM szolgáltató.
A jelentés szerint 2003 január végén a vizsgált 13 ország közül még csak ötben adtak ki harmadik generációs (UMTS) licencet, hármat Lengyelországban, kettőt, kettőt Csehországban, Lettországban, és Szlovákiában, valamint egyet Szlovéniában. A licencért Lengyelországban az operátorok egyenként 650 millió eurót fizettek, Szlovákiában 36 milliót, Szlovéniában 97 milliót, Lettországban 5,7 milliót, a felmérés a cseh adatról nem szól. Az UMTS szolgáltatás elsőként Szlovéniában indul be, a terv szerint 2003 végén, míg a többieknél 2004 végén, 2005 elején, vagy később.
A vezetékes penetráció a vizsgált országok közül Máltán (52,7 százalék) és Cipruson (69,6 százalék) volt a legmagasabb 2002 végén. A másik 11 ország közül csak Szlovéniában haladta meg a penetráció a 40 százalékot. Magyarország a 35,4-es mutatóval a középmezőnyben volt, míg Litvániában, Szlovákiában és Törökországban 100 főre kevesebb mint 30-, Romániában pedig kevesebb mint 20 fővonal jutott.
A vezetékes penetráció 2002-ben 2001-hez képest csak Cipruson, Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában nőtt, a többiben csökkent, Magyarországon a jelentés szerint 36,8-ról 35,4-e. A múl év végén Máltán és Cipruson 100 háztartásra több mint 120, Romániában 51,5, Magyarországon 73,4 vonal jutott.
A jelentés szerint a 2002 elejei liberalizáció ellenére a vezetékes piacon az alternatív szolgáltatók még csak Csehországban, Magyarországon, Észtországban Lengyelországban és Lettországban jelentek meg, de ezek piaci szerepe év végén még nagyon kicsiny volt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
