A Postabankra első körben beadott árajánlatok 45 és 67 milliárd forint között mozogtak – erősítették meg több forrásból. Piaci körök szerint tízszázalékos tartalék még a legtöbbet ígérő bank tarsolyában is lehet, így a végső ár elérheti a 70-75 milliárd forintot. De meglepetés sem zárható ki. Volt, aki hallani vélte, hogy Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a bolgár DSK Takarékpénztárra első körben ajánlott 160 millió eurós árat is majd megduplázták az utolsó borítékban. (Szófiában 311 millió euróval nyert az OTP Bank, lekörözve az Erstét.)
Más kérdés, hogy az OTP újbóli jelentkezését több piaci elemző is aggályokkal figyeli. (Az OTP Bank 2001 elején – verseny nélkül – megvehette volna a Postabankot, de 25 milliárdos ajánlata túl alacsony volt az elvárásokhoz képest.) Az OTP ugyanis a piacon mai méretével is túlsúlyos, majd kétszer akkora, mint az utána következő legnagyobb lakossági bank, a K&H. Ha magába olvasztaná a Postabankot, a ma sem egészséges bankpiaci szerkezet még kiegyensúlyozatlanabbá válna. (Minden relatív: a nemzetközi vagy akár a regionális piacon az OTP még nem számít nagynak.) A lakossági ügyfelek többet nyernének, ha egyenrangú bankok versenyeznének értük – állította Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa a Magyar Narancsban. Akár a HVB, akár az Erste, akár a Budapest Bank vagy a Citibank kebelezné be a Postabankot, legfeljebb a méret szerinti rangsor 3-5. helyére kúszhatna fel, de még így sem lenne feleakkora sem, mint a piacvezető OTP – tette hozzá. Ezért a kutató úgy gondolja, valójában az OTP-nek éri a legkevesebbet a Postabank, hiszen rajta lendíthet a legkevesebbet.
Az OTP Banknál másképpen látják ezt. Spéder Zoltán vezérigazgató-helyettes az Infórádióban nemrég több érvet is felsorolt az OTP-Postabank frigy mellett. Az OTP-t, illetve a csoportot tartotta képesnek arra, hogy a legjobb ajánlatot tegye. Az OTP Bank van abban a helyzetben, hogy a legnagyobb szinergiákat (kedvező együtthatásokat) realizálja – mondta, s kiemelte, hogy az OTP olvaszthatja magába a legolcsóbban és leggyorsabban a Postabankot. Spéder arra nem tért ki, hogy a Postabank kérői közül egyedül az OTP-nek nincs fúziós tapasztalata. A vételt viszont védelmi szempontból is fontosnak tartotta, hogy minél kevesebb konkurens törjön be a tömegszolgáltatások piacára. Hogy ez mennyit ér meg az OTP-nek, majd kiderül. (Az is, mit szólna ehhez az egyelőre semleges véleményt adó versenyhivatal.) Spéder szerint reális árat ígérnek, mert a túlárazás nyomot hagyna a bank részvényárfolyamán.
A Postabank reális értékének megállapítását szolgáló átvilágítás azonban a jelek szerint elsősorban a külföldi bankokat hozta lázba. A Citibanknál állítólag 250 fős csapat foglalkozott a privatizációval, s szakértőik az adatszobában is egymás sarkát taposták. A HVB, az Erste és a GE/Budapest Bank is 50-100 fős sereget mozgatott a vétel miatt. Az OTP ezzel szemben alig fél tucat szakértőt küldött a Postabankba. Az alacsony létszámot magyarázhatja, hogy a 2000-es vizsgálódás miatt tudták, hova kell nyúlni, rosszmájú vélemények szerint azonban azért, mert a végső ár úgyis szubjektív döntés eredménye. Információink szerint Csányi Sándor egy keret erejéig szabad kezet kapott az ár meghatározására az igazgatóságtól.
Forrás: Magyar Hírlap
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
