Belföld

Tízmilliárd eurót ér az uniós focipiac

A sok ellentmondással, pénzügyi bizonytalansággal induló, botrányok által is tépázott professzionális labdarúgó-bajnokság fényében különösen fontos üzeneteket hordozhatnak a Deloitte & Touche Futballpénzügyek című kiadványának megállapításai. Az elsősorban az európai labdarúgás gazdálkodását, eredményeit számba vevő jelentés részletesen elemzi az üzleti alapú sportot befolyásoló tényezőket – írja a Világgazdaság.

A 2001/2002-es bajnoki évadban a teljes európai futballpiac a cég becslése szerint nagyságrendileg 10 milliárd euró volt. Az összeg az első osztályú csapatok mellett az alacsonyabb osztályú gárdák, a szövetségek, a nemzeti csapatok és az UEFA által szervezett versenyek bevételeit tartalmazza. A teljes piacból az európai első osztályú csapatok összesített bevétele körülbelül 71 százalékot fed le, ez mintegy 7,1 milliárd euró bevételt jelent. Ez az összeg az előző szezonhoz képest 7,5 százalékos növekedést jelent.

Az úgynevezett “big five” országainak labdarúgása iránti érdeklődés – Anglia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország – a bevételekből való részesedésben is tükröződik. Az öt “nagyhatalom ” az első osztályú labdarúgás bevételeinek 80 százalékát realizálja. A tanácsadó cég amolyan “hatodik ligának” értékeli a Bajnokok Ligáját, hiszen a 420 millió euróra becsült közvetítési jogbevétel alapján az említett államok között a harmadik helyen szerepelne.

A meghatározó bevételi források: jegyeladás, reklám- és szponzorációs jogok, közvetítési jogok tekintetében is Anglia foglalja el az első helyet. A kiadási oldal legnagyobb tételét, a béreket tekintve is a szigetország vezeti a listát: 26 százalékkal növekedtek a jövedelmek az előző évhez képest. Franciaországban a legalacsonyabb a pénzkiáramlás (6 százalék), ám ez nem jelenti azt, hogy a fizetés-forgalom arány mutatója nem romlott. Ugyanis Németország kivételével – ahol a béremelések aránya (17 százalék) nem haladta meg a bevételnövekedést (19) – valamennyi említett ligában nőtt a fizetés-forgalom arány.

A hazánkban indulatokat, markáns véleményeltéréseket mutató kérdést (lehet-e nyereséges üzletté fejleszteni a labdarúgást?) a vezető európai országok eredményei is árnyalják. Az angol bajnokság üzemi nyeresége az említett bajnoki szezonban 130 millió euróra növekedett, 5 millióval növelve az egy évvel korábbi eredményt. Németország 13 milliós bővüléssel elérte a 100 millió eurós üzemi eredményt a 2001/2002-es idényben. Ezzel szemben Olaszország a korábbi 216 milliós veszteségről 404 millió euróra növelte a tartozásait, s hasonlóan negatív üzemi eredményű Franciaország.

Angliában a 92 angol klub összes nyeresége a korábbi szezon 58 milliós vesztesége után az elemzett időszakban átfordult 39 millió fontos nyereségbe. A legmeghatározóbb bevételi forrás a mérkőzések közvetítési jogainak értékesítése, ami az összbevétel 42 százalékát teszi ki. A hirdetési árbevétel (335 millió font) már megelőzi a jegyeladásból származó bevételeket (322), valamint a mezszponzori, felszerelés-szállítói megállapodásokat (90 millió). A harmadik helyre sorolódott jegyeladás-értékesítésnél kiemelendő azonban, hogy hetedik éve folyamatosan nő az átlagos nézőszám, ami sajnos épp ellenkező előjelű a magyar bajnokságban. A negyedik legfontosabb bevételi forrás a Bajnokok Ligája csoportküzdelmeibe való bejutás és az ezzel kereshető milliók. A helyszínen szurkolók száma tükrözi a csapatok teljesítményét, a szurkolók értékítéletét. A ranglista első helyén Anglia található, 11 százalékkal megelőzve az őt követő Németországot és Olaszországot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik