Belföld

Idén is lesznek madzagfalvi napok Békésben

Az idei, ötödik alkalommal megrendezett Madzagfalvi Napok programjának középpontjában a nemrégiben hungaricummá nyilvánított békési pálinka és Békés városa korabeli közlekedésének bemutatása áll.

A békési tájra jellemző paraszti gazdálkodás fontos terméke volt a kender. Ennek feldolgozásakor mindig készítettek zsineget, vagyis madzagot, afféle melléktermékként. A régi történet szerint azért hívták madzagosoknak a békésieket, mert minden idevalósi ember magával vitt egy-egy tekercs zsineget, ha útnak indult. Azzal reparálta meg út közben a kiszakadt zsákot, a ló elszakadt istrángját, vagy éppen a kocsiját, ha bármi baja esett a rossz úton.

A csipkelődők története szerint ellenben madzaggal kerítette körbe a várost a helyi lakosság mintegy 150 évvel ezelőtt, hogy ne hallatsszon ki onnan a harangszó. Pataki István, a város polgármestere szerint viszont a madzagfalva elnevezés inkább tréfás legenda, ami a nem a békési emberek naivitásáról, hanem leleményességéről, az összefogásról és összetartozásról szól.

A város egykoron, nagyobb esőzések idején, vagy a tavaszi hóolvadást követően valóságos sártengerré változott, ezért az idei Madzagfalvi Napokon bemutatják, hogyan közlekedtek ilyenkor a békésiek.

A péntek kora esti programon például egy sárhajót láthatnak az érdeklődők. Ez olyan ladik, amely elé annak idején lovat fogtak a leleményes békésiek, és így, a sáron csúszva mehettek a dolguk után, látogathatták meg szomszédaikat.

Bemutatják az úgynevezett talpalót is, amit 1800-as évek végén széles körben használtak a városban. Ez leginkább az eszkimók hótalpához hasonlatos. A korabeli békésiek kör alakúra hajlítottak egy erősebb gallyat, majd beszőtték azt madzaggal. A csizmára szerelt talpaló megakadályozta, hogy elmerüljenek a híg latyakban.

A Körösök völgyében termő vörös szilvából készülő kisüsti pálinkát eredetvédetté nyilvánította az Európai Unió, így már a város nevezetes termékeként kóstolhatják meg a szeptember 12-14. között Békésre érkező vendégek az italt.

A kilencvenes években még egy az 1800-as évek végén gyártott gőzmozdony kazánját felhasználva főzte a Békési Szilvapálinkát egy helyi vállalkozó. Erre emlékeztet most, amikor Békési Pálinka Megállót épített ki telephelyén. Itt a régi mozdonyból, továbbá egy-egy felújított személy- és tehervagonból álló szerelvény szolgál annak bemutatására, hogyan készül a szilvapálinka. A megállóval a főzőmester a saját korábbi lepárlási hagyományát is feleleveníti.

A szerelvény mellett berendeztek egy klasszikus, harmadosztályú várótermet. Itt az eredeti fapadokon üldögélve lehet kóstolgatni a szilvapálinkát. A három napos program során megrendezik a Békésről elszármazottak találkozóját, a városi sportnap keretében megmérkőznek egymással a település iskolásai, de lesz lovas- és sakkverseny is, sőt vasárnap a főzőversenyen kiderül, hogy ki tudja a legfinomabban elkészíteni a lacipecsenyét és a kakaspörköltet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik