Belföld

A kormány pontosította a Postabank-privatizáció feltételeit

A kormány szeptember 4-i határozatában pontosította a Postabank (Pb) Rt. privatizációjához kapcsolódó garanciális feltételeket. Az eladó és a vevő közötti kockázatok megosztására vonatkozó szabályok a Pb mellett a hitelintézet többségi tulajdonában lévő társaságokra - nevezetesen a Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt.-re, a Postabank-Leasing Pénzügyi Szolgáltató Rt.-re, a PK Követeléskezelő Rt.-re, a PB Ingatlanfenntartó Üzemeltető és Forgalmazó Kft.-re valamint a PB Workout Vagyonkezelő Kft.-re - is kiterjednek azzal, hogy a fizetési kötelezettség felső határaként megjelent összegek az anyabankra és a felsorolt gazdasági társaságokra együttesen értendők - tartalmazza a módosítás.

Mint ismeretes, a kockázatmegosztás aránya az eladó és a vevő között eltérő, attól függően, hogy már ismert vagy most még ismeretlen perfenyegetettségről van szó. Az ismert perfenyegetettségek esetében a Pb és az ÁPV 50-50 százalékos arányban viseli a kockázatot, ám a bank összes fizetési kötelezettsége a 2 milliárd forintot nem haladhatja meg. Ha a fizetési kötelezettség az adásvételt megelőző időszakra vonatkozóan merül fel vagy eddig nem ismert perhez kapcsolódik, a Pb a terhek 10 százalékát viseli, maximum 1 milliárd forintig. Ha a folyamatban lévő, nem a szokásos üzletmenettel összefüggő perek esetében céltartalék szabadul fel, annak 50 százaléka az ÁPV-t illeti.

E szabályokat az eredeti kormányhatározat szerint a Pb adásvételéről szóló szerződés hatálybalépését követő öt éven belül alkalmazták volna, azt követően a bankkal kapcsolatos terheket a mindenkori tulajdonosnak kell viselnie. A módosítás szerint a nem a szokásos üzletmenettel összefüggő, folyamatban lévő perek esetében a kockázatmegosztásra vonatkozó szabályokat akkor kell érvényesíteni, ha a per befejezésének időpontja, a többi esetben a per megindításának időpontja, illetve a kötelezettség felmerülésének időpontja a Pb adásvételéről szóló szerződés hatálybalépését követő 5 éven belül van, egyébként a Pb-vel kapcsolatos terheket a mindenkori tulajdonos viseli.

Továbbra is érvényben maradt az a passzus, amely szerint a konszolidációval érintett, nem stratégiai befektetések értékesítése esetén a banknak az árfolyamnyereségen osztoznia kell az ÁPV-vel.
Azon befektetések esetén, amelyekre a Pb több mint 500 millió forint értékvesztést mutatott ki, az árfolyamnyereség 75 százaléka illeti az ÁPV-t, amennyiben az értékesítésre 2008. végéig sor kerül, ennél későbbi időpontban való értékesítés esetén az árfolyamnyereségen 50-50 százalékos arányban osztoznak.

A postabanki pályázóknak szeptember 12-én kell megtenniük kötelező érvényű ajánlatukat. Az eddigi információk szerint erős verseny várható, a tender első fordulójában sajtóértesülések szerint 60 milliárd forint feletti árajánlat is volt. A második fordulóba öt pályázó került be: a Citibank Rt., az Erste Bank Hungary Rt., a HVB Bank Hungary Rt. és a Budapest Bank Rt. anyabankjai valamint az OTP Bank Rt. A Pb saját tőkéje június végén 36,45 milliárd forint volt, ebből 20,021 milliárd forint a jegyzett tőke. A hitelintézet az idei első félévben 176 millió forint mérleg szerinti veszteséget könyvelt el, jóval kevesebbet a tervezett 874 milliós deficitnél. Bár a bank üzleti tervében 2003-ra még deficittel kalkulált, a hitelintézet vezetői az eddigi eredményekre alapozva abban bíznak, hogy a bank az idei évet már pozitív eredménnyel zárja. A Pb mérlegfőösszege 2003. június 30-án 422,1 milliárd forint volt, egy év alatt 15 százalékkal bővült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik