Belföld

Bokros: reformok terén a sor végén kullogunk

Halaszthatatlan az egészség- és oktatásügy reformja - mondja Bokros Lajos. A kórháztörvény visszalépés, a 2008-as eurózóna-csatlakozás feltételeit pedig aligha teljesíti az ország.

Magyarországon ma a nemzetközi versenyképesség helyreállítása a legfontosabb feladat, és haladéktalanul folytatni kell az elmúlt öt évben leállított államháztartási reformot, elsősorban az egészség- és az oktatásügy területén – hangsúlyozta Bokros Lajos, a Világbank kelet-közép-európai térséggel foglalkozó igazgatója, Magyarország egykori pénzügyminisztere. Bokros szeptember 4-6. között részt vett a dél-lengyelországi Krynicában rendezett XIII. Gazdasági Fórumon, ennek aparopóján adott interjút az Magyar Távirati Irodának.

Például a csehek

A cseh kormány nagy léptekkel haladt előre a vállalati szerkezetátalakítás és a privatizáció ügyében, de semmit sem tudott tenni az államháztartási reform terén – értékelt Bokros. A működőtőke-behozatal tekintetében Prága ugyanakkor messze lekörözte Budapestet: Magyarországra tavaly 1,5 milliárd euró működő tőke érkezett, míg Csehországba 6 milliárd. Igaz, hogy ebben benne volt az a nagy privatizációs bevétel is, amely Magyarországon már a kilencvenes évek közepén befolyt az államkasszába. Versenyképesség tekintetében Csehország nagyot lépett előre, miközben Magyarország – főként az elmúlt másfél-két évben – csak rontott rajta – hangsúlyozta Bokros.

Hol maradnak a reformok?


Bár a négy visegrádi ország hasonló problémákkal küszködik, beleértve a nemzetközi versenyképesség romlását is, az elmúlt évtizedben helyet cseréltek a reformok terén – mutatott rá Bokros. Ma Szlovákia áll a legjobban köztük, ahol pedig a Meciar-korszak után szinte elölről kellett kezdeni minden reformot. Szlovákia mára nemcsak a makrogazdasági politika, hanem a szerkezeti reformok terén is az élen jár, miközben az egykori éltanuló Magyarország az elkötelezettség és a reformképesség tekintetében hátul kullog.

Magyarországon gyakorlatilag leállt az államháztartási reform, az elmúlt öt évben semmiféle előrelépés nem történt, kivéve a nyugdíjrendszert. De ott is csupán annyi, hogy a Medgyessy-kormány helyreállította a Fidesz-kormány által visszavett nyugdíjreformot. Ez helyes lépés volt, de ma már nem annyira a nyugdíjreform a legfontosabb területe az államháztartási reformnak, hanem sokkal inkább az egészség- és az oktatásügy – húzta alá Bokros. – E két területen a költségvetési pénzek felhasználása rendkívül pazarló és gyenge hatékonyságú, miközben a minőség egyre romlik. A humán tőke, az emberi erőforrások színvonaltalansága pedig hosszú távon veszélyezteti a versenyképességet is – figyelmeztetett.

A kórháztörvény visszalépés

A kórháztörvény Bokros szerint inkább visszalépés volt az egészségügyi reformban, semmint előrelépés. Az egészségügyi ellátórendszerben, különösen annak legfelső, legdrágább szintjén, a kórházakban a verseny lenne a fontos – hangsúlyozta -, nem pedig az, hogy kinek a tulajdonában van az intézmény.


A társadalombiztosításnak nem volna szabad automatikusan finanszíroznia a kórházakat, hanem versenyeztetnie kellene őket. Ilyen verseny azonban csak akkor alakul ki az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekben, ha az egészségügyi finanszírozásban is verseny van. A nyugdíjreformhoz hasonlóan ezért szükség lenne egy második pillérre, a egészségügyi magánpénztárakra, ahová legalább a fiatalabb korosztályok már elkezdhetnék befizetni saját hozzájárulásukat, ugyanúgy, ahogyan ez a magánnyugdíjpénztárak esetében történik.


Emellett megmaradna az állami egészségügyi biztosító, amely adóból, szolidaritási alapon finanszírozna mindenkinek egy alapszintű ellátást. Ily módon választani lehetne különböző biztosítók között aszerint, hogy ki mennyit akar befizetni, az egészségügyi ellátók között pedig verseny alakulna ki. Erre a rendszerre vannak nemzetközi példák, Szlovákiában éppen folyamatban van az ilyen irányú reform – hangsúlyozta Bokros.

A szélesebb sávért

Miközben nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelenlegi feltételek mellett az euró magyarországi bevezetéséhez többek között irdatlan mértékű megtakarításra lesz szükség, a jegybankelnök – akárcsak a kormány – tartja magát a nemrég bejelentett dátumokhoz. Sőt a jegybank elnöke, cseh és lengyel kollégájával együtt egy fontos technikai részletet, a valutaárfolyamok ingadozási sávjának szűkítését kifogásolta. Erről a Financial Times Deutschland (FTD) című német lap számol be hétfőn. Az euró bevezetése két évig feltételezi a tagságot az euróövezet előszobájában, az ERM-II árfolyam-mechanizmusban. Pedro Solbest, az EU pénzügyi biztosát májusban úgy idézték, hogy “a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a plusz-minusz 2,25 százalékos korábbi sávot használja majd az alkalmasság megítélésénél”. A korábbi sáv az első európai átváltási mechanizmus, az ERM-I. ingadozási sávja volt, a jelenlegi ERM-II.-ben a sáv plusz-mínusz 15 százalékos. Az árfolyam-mechanizmus esetében tehát a majdani csatlakozók még mindig a széles sávban gondolkodnak, és nem a 2,25 százalékosban – közölte az FTD-vel Leszek Balcerowicz, a lengyel és Járai Zsigmond, a magyar jegybank elnöke. Zdenek Tuma, a cseh jegybank első embere arra figyelmeztetett, hogy “nagyon gyorsan kiszorulhatunk a sávból”. Magyarország 2004 májusában kíván csatlakozni az árfolyam-mechanizmushoz.

Euró: alig teljesíthető kritériumok


A működőtőke-beáramlás csökkenését a szakértő szerint jelentős mértékben a magyar jövedelem-, bér- és pénzpolitika hibái okozták. A reálbérek az elmúlt két évben a termelékenységnövekedését messze meghaladóan nőttek. Különböző, át nem gondolt és rosszul kommunikált pénzpolitikai intézkedések következtében, mint amilyen a júniusi forintsáveltolás volt, meggyengült a forint, és nőttek a kamatok. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el, és ezeknek a piac nem adott hitelt. Nemcsak a gazdaságpolitikát kell javítani – hívta fel a figyelmet -, hanem annak kommunikációját is. Ez ugyanis kockázatnövelő tényező, elriaszthatja a külföldi befektetőket.

A magyar kormány által előirányzott 2008-as eurózónás csatlakozást Bokros kívánatosnak tartaná, de realitását megkérdőjelezi. 2006-ra teljesíteni kellene ehhez a maastrichti konvergencia-kritériumokat, vagyis 3 százalék alá kellene szorítani az államháztartási hiányt, és 2,7 százalék alá az inflációt.

Tekintve, hogy jövőre nőni fog az infláció, és 2006 választási év lesz, ez pedig az eddigi tapasztalatok szerint a deficit növekedésével jár együtt, Bokros nagyon nehezen teljesíthetőnek látja a fenti kritériumok teljesítését. Ha pedig a kormány irreális célt hirdet meg és ezt a piac nem hiszi el, még nehezebb lesz megvalósítani azt, amit egyébként a kormány helyesen kitűzött. Ma ugyanis a magyar gazdaság olyan mértékben nyitott és annyira integrálódott a nyugat-európaiba, hogy a sikerek legalább ötven százalékban attól függnek, elhiszik-e a piacok azt, amit mondunk – fejezte be az MTI-nek adott interjút Bokros Lajos.

 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73905632, Szabó Edit keramikus művész (Szabó Edit Design) és Simonyi Kristóf kézműves pék (Kópic pékség) kenyérsütő kerámia edény és kovászos kenyér készítő workshopja a Harisnyagyár területén lévő műhelyükben, az óbudai Bogdáni úton., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.