Ugyanúgy élte gyerekkorát Horváth Rudolf, mint a legtöbb csányi ifjonc a dinnyéjéről híres községben. A földön dolgozva meg sem fordult a fejében, hogy a mezőgazdaságon kívül mással is foglalkozhatna. A gimnázium befejezése után ezért döntött úgy, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) üzemszervezői szakára jelentkezik. A főiskola elvégzése után pedig a szinte kötelező termelőszövetkezeti munkavállalás következett, amiből azonban csakhamar kiábrándult, és visszatért a dinnyeföldekre. 
Kamionpark – egyről a háromra
A családi vállalkozás előrelendítésére vásárolt magának egy teherautót, ám az télen kihasználatlanul állt a garázsban, így jött az ötlet, hogy fuvarozni kell. Ez azonban nem volt könnyen megoldható dolog akkoriban, hogy mást ne említsünk, mobiltelefon híján igen nehéz volt a fuvarszervezés. Horváth Rudolf ezért is tartja szerencsésnek magát, hiszen a családja már akkor is nagyban segítette munkájában: felesége vállalta, hogy otthon ülve elintézi az adminisztrációt, míg ő az utakat rója. Akkor még egyéni vállalkozóként dolgozva csak lassan indult be az üzlet, és a fuvarozást rendszeresen félbeszakította a dinnyeszezon. Első megbízatásait egy kaposvári fuvarszervező cégtől kapta; később, amikor már megvoltak a személyes ismeretségei, általában őt hívták fel a korábbi ügyfelek, mivel elégedettek voltak a szolgáltatással. Így a vállalkozás kezdte kinőni magát, a kocsi lassan behozta az árát, sőt szerény nyereséget is termelt.
A szükséges engedélyek megszerzése után Horváth Rudolf 1992-ben már nemzetközi szállítmányozással is foglalkozott, ám még mindig csak egy autóval és mellékállásban. Aztán 1994-ben végleg felhagyott a mezőgazdasággal. Az addig megkeresett pénzből sikerült újabb két kocsit beszereznie. A vállalkozás annyira jól ment, hogy 1995-ben további két autóval bővült, ekkor kellett céget alapítani a tevékenységre.
Színkeverés
A cégnév kiválasztásánál az volt a szempont, hogy lehetőleg minél kevesebb gonddal járjon a kamionok átalakítása, ezért az addigi Horváth Rudolf Intertransport név mögé biggyesztették a Kft.-t, így minimális befektetéssel meg lehetett oldani a kamionok feliratozását is. “A név megtartása más szempontból is előnyösnek minősült” – vélekedik Horváth Rudolf. A megrendelők egyfajta garanciának tekintik a saját néven futó kamionokat, így biztosak lehetnek benne, hogy nem változik havonta a menedzsment, nem érhetik őket hirtelen meglepetések. A ma már több mint 60 szerelvényt üzemeltető fuvarozócég egyébként tavaly 1,3 milliárd forint árbevétellel zárta az évet, feltűnő sárga kamionjai pedig ott vannak mindenhol.
A szín ugyanúgy a cég védjegye, mint a név. A megszokott fehér kamionok helyett egyéni külsőt kerestek a vontatókhoz. A “Horváth-sárga” szín egy sajtófotó nyomán jött, a Scania új vontatójának prospektusában ilyenben pompázott a gép, ami rendkívül megtetszett a cégtulajdonosnak. Rövid telefonálgatás után azonban kiderült, az adott színt a Scania kizárólag bemutatódarabokhoz használja, és élőben nem mutat olyan jól, mint képen: halványabb, tompább. Ekkor azonban Horváth Rudolf már eldöntötte, ezentúl sárga kocsikkal dolgozik, kerül amibe kerül, így a Scaniával és a Schwarzmüllerrel folytatott tárgyalásokat, hogy olyan színt találjon, amelyet mindkét gyártó hajlandó kikeverni és szállítani.
Gátak
Nem volt azonban mindig ilyen jó a helyzet, a fejlődést sokáig gátolta, hogy a cégvezető ragaszkodott hozzá: a szülőfalujában legyen a telephely. Csány pedig messze esik a főbb útvonalaktól, a be- és kijutás nehézkes egy kamion számára. Bár az a terület jóval olcsóbb volt, mint a mostani Gyöngyösnél, be kellett látnia, hogy egy főútvonal mellett fekvő telephellyel jóval egyszerűbb a munkaszervezés. A halogatás miatt kiesett éveket azonban nem pótolja senki. “Ennek a döntésnek a következményeit viselni kell” – mondta Horváth Rudolf, aki azért bevallotta, jelenlegi telephelyválasztásánál is számított, hogy ezen a környéken nőtt föl.
A forrásokat jelenleg eléggé leköti, hogy a város melletti ipari parkban 384 millió forintos beruházással egy 3200 négyzetméteres, a környék nagyobb cégeinek logisztikai központjául szánt raktárcsarnokot építenek majd. Később akár még egy hasonló alapterületű raktár is épülhet a 15 ezer négyzetméteres telken. A fuvarozás mellett ugyanis a cégek már előszeretettel adnak ki logisztikai feladatokat is külsősöknek, s ez nem kis lehetőséget rejt magában. Gyöngyös környékén elég sok, különböző multiknak beszállító nagyobb üzem van, így biztosan adnak elég feladatot ahhoz, hogy megérje egy logisztikai központot felépíteni. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy egy saját raktár jócskán megkönnyíti a fuvarszervezést.
Új területek
Horváth Rudolf szerint a fuvarozás önmagában már nem elég, ebből egyre nehezebb profitot termelni. Igaz, a folyamatos növekedés még adott, és az idei üzleti terv is körülbelül 30 százalékos bővüléssel számol, több mint 1,7 milliárd forintnyi árbevételt prognosztizálva, ám ez az ütem hosszabb távon már nehezen tartható. Ezért is kell egyéb lehetőségeket keresni: ilyen a logisztikai központ, de a kamionjavító és a kamionmosó is, amelyek bérmunkát is vállalnak.
