Göran Persson a Financial Times német nyelvű kiadásában azzal vádolta Francia-, Német- és Olaszországot, hogy gondatlanul tervezték meg költségvetési politikájukat. Saját pénzügyeik zilált állapotával pedig kárt okoztak az Európai Unió gazdaságának. “Ha (a fenti három állam) a 90-es években úgy gondolkodott volna, mint Finnország, Nagy-Britannia, Svédország és mások, és fölkészítették volna nemzetgazdaságukat a dekonjunktúra éveire, akkor ma nem lennénk ilyen helyzetben. Az euróövezet legjelentősebb államai ezáltal ártottak a nyugat-európai valutauniónak” – idézte a svéd kormányfő szavait a pénzügyi szaklap.
Persson és kormánya vehemensen küzd azért, hogy megnyerje honfitársainak többségét az euró svédországi bevezetéséhez. A svéd lakosság szeptember 14-én népszavazáson nyilvánít véleményt az eurózónához való csatlakozásról. Európa gazdaságának tartós gyengélkedése – s azon belül is főként a német konjunktúra késlekedése – fontos érvet képez az euró svédországi ellenfeleinek kezében.
Persson a múlt héten nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy hazája későbbre halaszthatja a közös európai fizetőeszköz 2006-ra tervezett bevezetését, akkor is, ha a népszavazáson a lakosság többsége igent mond az euróra. Ezzel összefüggésben utalt az európai stabilitási egyezményre, amelyet Párizs és Berlin az idén már másodszor fog megszegni (a két állam költségvetésének hiánya tavaly is, idén is meghaladja a hazai össztermék 3,0 százalékát). “A stabilitási egyezményen nem eshet csorba, ha Svédország rászánja magát az euró bevezetésére” – jelentette ki a kormányfő.
A héten közzétett két fölmérés tanúsága szerint valamelyest zsugorodott az eurót elutasító tábor előnye az igenlőkkel szemben. Ennek hatására a svéd pénzpiacok is kezdenek bizakodni a támogató tábor győzelmében, miáltal a kamatlábak óvatosan közelíteni kezdtek az euróövezetben jegyzett kamatokhoz – írta a Reuters hírügynökség.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
