Hamarosan lejár az állami többségi tulajdonú társaságok igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak megszabott határidő, ameddig
vagyonnyilatkozatot kell tenniük az „üvegzseb törvény” szerint. Hozzávetőlegesen 1200-1400 tisztségviselőt és vezetőt érint ez a kötelezettség. Szeptember hetedikéig kiderül, hányan fognak lemondani emiatt tisztségükről.
Feltehetően sokan fognak elgondolkozni ugyanis azon, hogy megéri-e a vagyoni helyzetüket feltáró részletes adatokat közrebocsátani. Cserébe az átlagosan havi 100-120 ezer forint körüli bruttó összegért, amelyből az adók és a járulékok levonása után 50-60 ezer forint marad a tisztségviselő zsebében.
Kire vonatkozik?
Az „üvegzseb törvény” 2003. június elején lépett hatályba, célja a többségi állami tulajdonú társaságok működésének átláthatóbbá tétele, és a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Ennek értelmében a 200 millió forintnál nagyobb jegyzett tőkéjű állami többségi tulajdonú társaságoknál (vagyis gyakorlatilag majdnem minden állami társaságnál) működő igazgatóságok és felügyelő bizottságok tagjainak és az első számú vezetőknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
A két részből álló beszámoló vagyoni része az érdekesebb. Annak alapján kiderül, hogy a bevallástevőnek hol és milyen értékű ingatlanjai vannak, azoknak hány százalékban tulajdonosa, és hány autója van. Az sem marad titokban, hogy mekkora a bankszámlája egyenlege, valamint van-e a bankszámláján lekötött betét, birtokában van-e bármilyen értékpapír, részvény, kötvény.
Az értékes ingóságokon kívül – festmény, szobor, ékszer – még a nagyobb összegű készpénzállományáról is számot kell adnia. Az adott kölcsönök szintén bekerülnek a nyilatkozatba, csakúgy, mint a banktól vagy magánszemélyektől felvett hitelek összege is.
Megfoghatatlan címzett
Ha a testületi tag úgy dönt, kitölti a vagyonnyilatkozatot, hogy megtartsa megbízatását az adott társaságnál, újabb próbatétel következik. A törvény előírásai szerint ugyanis a kitöltött nyilatkozatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének kell benyújtania.
Az a bökkenő, hogy eszerint a részvénytársaság közgyűlésének, vagy a kft. taggyűlésének, vagy egyszemélyes társaság (100 százalékos az állami tulajdon) esetében az alapítónak kell átvennie a vagyonnyilatkozatot. De ki az a konkrét személy, akire bizalmas adataikat rábízhatnák a nyilatkozattevők? A FigyelőNet megkérdezte több állami tulajdonú vállalat illetékesét. Azt felelték, készülnek arra, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, de erre problémára még nincs megoldásuk.
Bizalmi kérdés
Megtehetik, hogy felhatalmaznak valakit a nyilatkozatok kezelésére, kiküszöbölendő a törvényalkotó hibáját. De találnak-e olyat, aki a szükséges ismeretek birtokában meg tudja ítélni a vagyonnyilatkozat egyes tételeinek – vidéki ingatlan, részvény – valós piaci értékét? S a hozzáértés mellett több aggály is felmerül: mennyire megbízható a kijelölt személy, átesett-e C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton, hol fogja tárolni a szigorúan titkos adatokat, vissza fog-e élni vele…
Két év múlva pedig a most gerjesztett hullámok feltehetően össze fognak csapni a vagyonnyilatkozatok letéteményese felett. Jön a folytatás, a tisztségviselők újra számot adnak vagyonukról, elküldik aktualizált nyilatkozatukat. A felhatalmazottnak pedig össze kell vetnie a korábbi és az új adatokat. El kell döntenie, hogy a tisztségviselő jövedelme magyarázatot ad vagyona gyarapodására, vagy sem. Tudnia kellene, hogy például egy igazgatósági tag, tegyük fel, Nógrád megyei ingatlana vagy autója három év használat után mennyit ér…
