A választási céltámogatás elmaradása, a hatékonyságot javító intézkedések hiánya, a tanácsadói és ügyvédi díjak növekedése, a végkielégítés és felmondási bér címén kifizetett többletköltség és a pénzügyi műveletek nyereségének csökkenése együttesen eredményezte, hogy a Magyar Távirati Iroda Rt. mérleg szerinti eredménye 2002-ben, megalakulása óta először negatív volt – állapítja meg az Állami Számvevőszék a nemzeti hírügynökség tavalyi gazdálkodásáról készített jelentésében.
“Az éves üzleti terv nem kapcsolódott a 2000-2003. évi középtávú stratégiában megfogalmazott célokhoz, amelyek közül több célkitűzés nem valósult meg, a részvénytársaság bevételei négy százalékkal maradtak el a tervezettől” – olvasható a pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumban, amelyben rögzítik, hogy 150 millió Ft-os bevételkiesés mellett az üzleti veszteség 169 millió Ft, a mérleg szerinti veszteség 142 383 ezer Ft volt. A 2002-es országgyűlési és önkormányzati választások hírügynökségi feladatainak állami finanszírozására nem került sor, így a társaságnál e célra felmerült költségnek nem volt fedezete – teszi hozzá a számvevőszék.
Az ÁSZ rámutat, hogy “továbbra sem tisztázott az Országgyűlés, a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT), a felügyelő bizottság és az MTI Rt. elnöke között megosztott tulajdonosi irányítás és ellenőrzés törvényi szabályozása, e szervezetek, testületek feladat- és hatásköri szabályozása”. A parlament mindeddig nem alkotta meg a nemzeti hírügynökségről szóló törvényben rögzített, a választási időszakban végzendő feladatokra vonatkozó külön törvényt.
“Az MTI Rt. – annak ellenére, hogy erre jogszabály kötelezi és az elmúlt két év ÁSZ-vizsgálatai is megállapították – nem rendelkezik érvényes díjszabással” – áll a jelentésben. A dokumentum kitér arra is, hogy “a közszolgálati feladatok konkrét meghatározása nélkül a költségvetési törvényben biztosított és a nemzeti hírügynökségi törvényben meghatározott céltámogatás törvényes felhasználása nem ellenőrizhető”.
A számvevőszék a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasolja az Országgyűlésnek, hogy tekintse át és módosítsa a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt és az MTI Rt. Alapító Okiratát a teljes körűen összehangolt szabályozás kialakítása, a közszolgálati feladatok és az azok ellátásához szükséges állami támogatás egyértelműbb és pontosabb meghatározása érdekében. Ugyancsak indítványozza, hogy gondoskodjon a nemzeti hírügynökségről szóló törvényben megjelölt külön törvény megalkotásáról, valamint fontolja meg a TTT működési költségeinek az MTI Rt. működési céltámogatásától elkülönített nyilvántartását.
Azt javasolja a TTT elnökének, hogy szabályozza a testület ügyrendjében a döntési, a tanácsadói, a javaslattételi, a véleményezési hatáskörben végzendő feladatai ellátásával kapcsolatos eljárási rendet, kezdeményezze a tulajdonosnál jogosítványai egyértelmű meghatározását, a közbeszerzésekkel és a multimédiás fejlesztéssel foglalkozó NET-projekttel kapcsolatban vizsgálja meg a személyi felelősség kérdését.
