Kulcsár Attila tudta, hogy tilosban jár, és tisztában volt ezzel az is, aki segítette azon a június végi napon. A bank önkormányzati, uniós ügyekkel és a pénzintézet közkapcsolataival foglalkozó ügyvezető igazgatóját, a K&H Equities befektetési tanácsadóját június 19-én már felfüggesztették kettős alkalmazásából, kitiltották a bank és leányvállalatainak területéről, elvették belépőjét, megtagadták tőle a hozzáférést még saját számítógépéhez is: nemkívánatos személy volt a csoportnál. Kulcsár segítője, egyben a brókercég felügyelőbizottságának elnöke mégis vállalta a kockázatot: kikapcsolta a pénzintézethez tartozó K&H Medicina Egészségpénztár irodáiban a riasztórendszert, beengedte, és ezzel lehetővé vált számára, hogy az utolsó pillanatban, külföldre menekülése előtt, a bank gépein hamis ügyfélkimutatásokat gyártson, leveleket írjon és dolgozzon – írja a holnap megjelenő Figyelő.
A Figyelő információi szerint a bank belső vizsgálatai lesújtó képet mutatnak azoknak, akik a magányosan sikkasztó bróker verziójában hisznek. Mint fokozatosan kiderül: a K&H-ban éveken keresztül legalább 10-12 alkalmazott segítette rendszeresen Kulcsárt. Vezérigazgatótól fiókvezetőn át adminisztrátorig, különböző mértékben tudtak tevékenységéről, munkáját a legfelső szintről érkező jóváhagyás kísérte, és a nagyobbrészt a tulajdonosoktól ellopott pénzből nem csak egyedül húzott hasznot. Íme az „árnyékbank” főszereplői:
Rejtőzködő nagyfőnök
Rejtő E. Tibor támogatása jelentősen felnagyította Kulcsár Attila bankon belüli státusát, aminek az lett az eredménye, hogy az alkalmazottak úgy érezték: nem ellenkezhetnek, akármit is kér, végre kell hajtaniuk – a Figyelő információi szerint a belső vizsgálat többek között ezt rója fel a vezérigazgató egyik legfontosabb „menedzseri” hibájának, amely hozzájárult ahhoz, hogy Kulcsár birodalma valósággal állam volt az államban. Naponta találkoztak, és szinte az összes banki rendezvényen együtt mutatkoztak, Kulcsár gyakorta apró ajándékokkal kedveskedett neki.
A vezetői támogatásnak persze kézzel fogható jelei is voltak, arra az esetre, ha valaki „ellenkezni” mert: Rejtő írásban „alkotmányozta” Kulcsár informális hatalmát. Habár a szigorúan vett hierarchiában Rejtőnek nem volt utasítási joga a brókercég alkalmazottai számára, hiszen a K&H Equities elkülönült jogi személy, a vezérigazgató – a lap banki forrásai alapján – az első szakértői vélemények szerint eredetinek látszó, kézjeggyel ellátott e-mailben is felhatalmazást adott számára, hogy saját ügyfeleinek kizárólag ő készíthessen kimutatásokat.
Számos jel utal arra, hogy Rejtő nem csupán részletesen ismerte beosztottja üzleti tranzakcióit, nem csak jóváhagyólag vette azokat tudomásul, hanem több esetben maga is kezdeményezője volt ezeknek.
Aggályosnak tartják a bankban, hogy milyen körülmények között döntött a pénzintézet vezetése a Vígadó téri székház eladása mellett 2000-ben, amelyet azóta egy német tulajdonban lévő kft.-től lízingel vissza a bank. Ugyancsak vizsgálat tárgya a K&H Medicina Egészségpénztár létrejötte. Az üzleti hetilap információi szerint mindkét esetben vizsgálja a bank, hogy a székház új tulajdonosához vagy az egészségpénztárhoz köthető cégekhez olyan off-shore vállalkozások kapcsolódnak, amelyek Rejtőhöz köthetőek.
Hálózat
A Rejtőből és Kulcsárból álló kemény mag mellett számos vezető és beosztott kapcsolódott ehhez az „árnyékbankhoz”. Mind ez idáig az érintettnek tartott körből Kulcsáron és Rejtőn kívül a belső ellenőrzésért felelős belga vezérigazgató-helyettes, Ludo Jacobs, a vállalati és befektetési üzletágat négy éven át, hasonló pozícióban vezető Zarnóczi Tibor, valamint a K&H Equities Rt. felügyelőbizottsági tagja, Vígh Szabolcs távozott. A lap értesülései szerint a belga szakemberrel kapcsolatban kevés konkrétumot fogalmazott meg eddig a belső vizsgálat, amely leginkább azt az általa a lemondásakor is megfogalmazott érvet támasztotta alá, hogy nem észlelte és nem előzte meg a visszaéléseket, szándékosságot azonban nem állapított meg.
Hasonlóképpen laza kapcsolatot tárt fel a Rejtő-Kulcsár féle csapat és Zarnóczi Tibor között az ellenőrzés, amely vezetői hiányosságokat fedezett fel. Befektetési üzletágvezetőként a bank szerint ugyanis ő felügyelte volna az Equities működését, habár ezt az egyébként közös megegyezéssel távozó szakember vitatja.
Ugyancsak múlt héten vált meg felügyelőbizottsági tisztségétől az Equities brókercégnél külső foglalkoztatásban álló állandó jogász, Vígh Szabolcs, aki szerteágazó jogi munkát végzett a csoport számos alkalmazottjának személyesen is. „Bűnlajstromán” a Figyelő információi szerint szerepelnek az Állami Autópálya-kezelő Rt. állampapír-vásárlási ügyletei során visszadátumozott szerződések, majd a számítógépén megsemmisített dokumentumok ügye, továbbá az is, hogy a felügyelet határozatában szabálytalannak minősített Pannonplast-felvásárlási akcióban jogi tanácsokat adott a Brittonnak. Vígh Szabolcs egyébként – kis túlzással – Kulcsár Attila „külön bejáratú” jogásza volt: a banki belső ellenőrzés ugyanis számos olyan iratot talált, amelyben a befektetési tanácsadó ügyfélköréhez tartozó, és a Pannonplast-felvásárlásban részt vevő cégek számára készített „felkészítő” anyagokat a PSZÁF által lefolytatott vizsgálat idejére.
Segítők
A Rejtő-Kulcsár féle kapcsolat segítője volt Kővári Zsolt ügyvezető igazgató, a vezérigazgató referense, a K&H Equities felügyelőbizottsági tagja, aki egyelőre szabadságon van. A belső vizsgálat felveti esetleges szerepét a Synergon-részvényeket érintő bennfentes kereskedésben, amelynek gyanújával egy banki és egy külső szakértői ellenőrzés mellett a Figyelő értesülései szerint immár egy PSZÁF-vizsgálat is foglalkozik.
A cikk elején leírt történetben a K&H Medicina Egészségpénztárhoz Kulcsárt a banki belső vizsgálat szerint Orosz András engedte be, aki még jelenleg is az Equities felügyelőbizottsági elnöke. Szerepét a PSZÁF is megkérdőjelezte, és furcsállta, hogy egészen július 31-éig ő vezette az ügyfélkövetelések egyeztetésével megbízott csapatot.
Kényszerszabadságon van, és a lap információi szerint a brókercég területére sem engedik be Csuka László vezérigazgatót, akinek felelősségét szintén felvetik az ellenőrök, hiszen első számú vezetőként elmulasztotta egyik beosztottjának tranzakcióit felügyelni. Ő maga egyelőre csak annyit ismert el, hogy brókervizsgával nem rendelkező munkatársaknak adta kölcsön engedélyét.
A banki belső ellenőrzés megpendíti még az Equities július 8-án felfüggesztett kereskedési vezetőjének felelősségét, aki gyakorlatilag számos, Kulcsárhoz kapcsolódó ügylet kivitelezője volt. Érdekes szerepet játszhatott az egyik banki fiók tavaly márciusban kinevezett vezetője is, aki – legalábbis a belső ellenőrzés eddigi adatai szerint – felhatalmazta beosztottait, hogy a brókercég ügyfeleitől származó megbízás felmutatása nélkül, egyszerűen Kulcsár kézírásos utasításai alapján dolgozzanak fel fizetési megbízásokat, majd később több „árulkodó” jelet és dokumentumot megsemmisített. Mi több, ő írta alá annak az arab személyekhez köthető, és más pénzmosás-gyanús ügyletekben már a hatóságok látókörébe került belvárosi pénzváltónak az ügynöki szerződését, amely szerepet játszott az Inter-Európa Bankból alig egy év leforgása alatt lebonyolított 4-6 milliárd forintos készpénzfelvételekben. A belső vizsgálat a Figyelő értesülései szerint érint még egy privátbankárt is, aki Kulcsárt segítette a hamis ügyfélkivonatok elkészítésében.
A teljes cikk az augusztus 14-én megjelenő Figyelőben olvasható.
