A csatlakozásra teljesen felkészületlen, kicsiny, 4,3 millió lakosú, kommunista vezetésű szovjet utódállam iránt azonban egyelőre nagy a bizalmatlanság Brüsszelben – írja a marosvásárhelyi Népújság.
A chişinăui külügyminisztériumban úgy látják, hogy geopolitikai fekvése, a Kelet- és Nyugat-Európa között elfoglalt helye folytán Moldovának manővereznie kell Európa két nagy tábora között. A legutóbbi választásokon hatalomra került kommunisták szívük szerint Oroszország és a Független Államok irányába orientálnák a 33 ezer négyzetkilométeres országot, de Chişinău csalódott amiatt, hogy a FÁK-on belüli gazdasági együttműködés eddig nem járt kedvező hatással Moldova számára.
Jóllehet a 12 FÁK-tagállam közül tíz támogatja szabadkereskedelmi övezet létrehozását és ezzel összefüggésben már meg is született 94 egyezmény, a zóna mind a mai napig nem működik, mert a legnagyobb FÁK-tagország, Oroszország nem ratifikálta a megállapodásokat.
A moldovai lakosság széles rétege a padlón heverő ország szociális és gazdasági helyzetének javulását reméli egy esetleges EU-csatlakozástól. Saját politikai meggyőződése ellenére még Vlagyimir Voronyin kommunista elnök is hazája EU-csatlakozása mellett van, mert – mint mondta – „az EU-ban gazdaságilag azért mégiscsak minden jobban működik, mint a Független Államok Közösségében”.
Voronyin felszólította minisztereit, használják fel „minden kreatív képességüket” arra, hogy a kicsiny szovjet utódállam 2007-re az unió társult tagjává válhasson és megszilárdíthassa jövőjét a tömörülésben.
Az elnök szerint Moldova, amely Európa legszegényebb országa, az Európai Unióba való belépés nélkül nem tudja megoldani a szakadár Dnyeszter-menti Köztársaság (Transznisztria, Dnyeszterentúl, más neveken) problémáját, és arra bíztatta a politikusokat, hogy hozzák fel az országot a nyugat-európai normákhoz. Hollandia nemrég javasolta, hogy az Európai Unió küldjön békefenntartókat a vitatott hovatartozású Dnyeszter menti térségbe, felcsillantva a reményt Chişinău számára, hogy az EU segít megoldani a feloldhatatlannak látszó konfliktust.
Diplomaták csekélynek tartják a csatlakozás esélyeit egy olyan ország esetében, ahol öt ember közül négy napi egy dollárnál kevesebb jövedelemből él, és ahol a szakadár Dnyeszter menti térség a fegyverek, a drog- és embercsempészek paradicsoma. Tavaly Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke is úgy nyilatkozott, hogy nem lát olyan okot, amely miatt az uniónak tagjai sorába kellene fogadnia Moldovát vagy Ukrajnát.
Mindennek ellenére a moldovai elnök kijelentette a chişinăui parlamentben, hogy a Független Államok Közösségének összes tagállama közül Moldovának van a legjobb esélye az európai uniós tagságra. Számtalan európai utazása alkalmával, valamint közép- és kelet-európai kollégáival fenntartott kapcsolatai révén a kommunista elnök „felfedezte Európát” – beszélik Chişinăuban, ahol az emberek a legszívesebben azt szeretnék, ha Moldovát Romániával egyidejűleg vennék fel az Európai Unióba.
Voronyin sem szeretné, ha országa lemaradna a szomszédos Románia mögött, amely 2007-es EU-csatlakozásban reménykedik. – Az EU-integráció és Moldova reintegrációja (újraegyesítése a szakadár területtel) egy és ugyanazon érme két oldala – mondta.
A moldovai külügyminisztériumban tisztában vannak azzal, hogy a irdatlan házi feladatok miatt az EU-hoz való közeledés csak egy nagyon lassú folyamat lehet, és e célból külön osztályt hívtak életre a tárcánál. Az Európai Unió sem tudja elképzelni Moldova közeli uniós tagságát, amiről Brüsszel szerint csak azután lehet szó, hogy jelentős politikai és gazdasági reformok mentek végbe a Prut folyón túl.
A csatlakozás irányába tett első lépés lehet egy társulási egyezmény megkötése, Románia EU-belépése után pedig Brüsszel megvizsgálja, hogy Moldova milyen további lépéseket tehet saját csatlakozásának elősegítése érdekében.
Forrás: Romániai Sajtófigyelő
