A KSH adatai szerint 2002 folyamán a területileg illetékes önkormányzatok 577 új kölcsönzőhely üzemeltetésére szóló működési engedélyt adtak ki, illetve 454-et vontak vissza. Az éves növekedési ütem, a tavalyi évben kezdődő tendenciát követve, a megelőző évek lassulása után tovább gyorsult.
A KSH kimutatása alapján az elmúlt három évben a kölcsönzőhelyek száma Magyarországon összességében 10,9 százalékkal bővült. A megelőző év decemberi 31-i állapotához képest 2000-ben 2,4 százalékkal, 65-tel, 2001-ben 3,8 százalékkal, 103-mal, míg 2002-ben 4,4 százalékkal 123-mal növekedett az országos hálózat.
A kölcsönzőhelyek számának növekedése a jelentősebb számú nyitás és a mérsékeltebb számú bezárás egyenlegeként alakul ki: negyedévről negyedévre 130-150 kölcsönzőre adtak ki új működési engedélyt, illetve 90-140 működési engedélyt vontak vissza az önkormányzatok az utóbbi évben. Évente a hálózat mintegy egyhatoda cserélődött.
A KSH területi bontásában a legtöbb, 487, illetve 350 kölcsönzőhely Budapesten és Pest megyében, míg a legkevesebb, 40, 54 valamint 62, Nógrád, Heves és Tolna megyében volt található. A legtöbb kölcsönzőhely a főváros mellett a megyeszékhelyeken és az idegenforgalmi szempontból kiemelt településeken működött.
Az elmúlt év végén főtevékenységük szerint a kölcsönzők 90,2 százaléka személyi használatú és háztartási cikk, 6,9 százaléka közúti gépjármű, 2,9 százaléka pedig egyéb jármű bérbeadásával foglalkozott.
A KSH kimutatása szerint a személyi használatú és háztartási cikkeket kölcsönzők több mint fele, 50,5 százaléka videokazetta, 15,4 százaléka menyasszonyi és egyéb ruha, 5,4 százaléka gép és szerszám, 4,7 százaléka sportszer, 3,7 százaléka játék, 1,1 százaléka utánfutó, lakókocsi és kismotor bérbeadásával foglalkozott. A műszaki cikkek és a háztartási cikkek bérbeadásával foglalkozó kölcsönzők részaránya egyaránt 1-1 százalék alatt maradt.
A kölcsönzőhelyek működtetése kifejezetten a kisvállalkozásokra jellemző. A 2002. december 31-én működő 2.950 kölcsönzőhelyet 2.456 gazdasági szervezet működtette, vagyis egy üzemeltetőre átlagosan 1,2 kölcsönzőhely jutott. Az üzemeltetők túlnyomó többsége együzletes egyéni vállalkozás volt.
Gazdálkodási formájuk szerint az üzemeltetők 63,3 százaléka egyéni vállalkozó, 36,1 százaléka társas vállalkozás, 0,6 százaléka pedig egyéb, például költségvetési és nonprofit szervezet volt a KSH adatai szerint. Az egyéni vállalkozók által működtetett kölcsönzők aránya a legmagasabb, 77,4 százalék Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legalacsonyabb 33,7 százalék pedig Budapesten volt.
A létszámkategória alapján a vállalkozások nagy többsége mikrovállalkozás, a 9 főnél nagyobb létszámú vállalkozások száma mindössze 94 volt – derül ki a KSH kimutatásából.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
