Történelminek nevezték azt a találkozót, amelyet a két Korea vezetői tartottak 2000. júniusában. Ám később az is kiderült, hogy az észak-koreai vezetőt, Kim Dzsong Ilt dollármilliókkal vesztegették meg. A botránnyal összefüggésbe hozták Csung Mong Hun nevét is, aki a dél-koreai Hyundai autókonszern alapítójának fia volt.
A szöuli székház
Csung már nem beszélhet
Csung azonban már nem beszélhet saját szerepéről az ügyben: hétfő reggel kiugrott tizenkettedik emeleti irodájának ablakából, és szörnyethalt. Ez a nemzetközileg ismert autókonszern szöuli központjában történt.
A Hyundai topmenedzsere minden bizonnyal így akarta megakadályozni, hogy bármi is kiderüljön a kétes ügyletekről, amelyek a politikát és cégét fűzték össze. Az összefonódások kapcsán egyébként már megindultak a vizsgálatok, elsősorban illegális pénzátutalások után nyomoznak a hatóságok. A transzferre 2000 környékén, a koreai csúcstalálkozó idején került sor – a hírek szerint.
Magyarországra jön a Hyundai?
Tatabánya önkormányzata tárgyalásokat folytat a dél-koreai Hyundai céggel, amely első európai autógyárának keres helyet – írta júliuusban a Népszabadság. Gíber Erzsébet, az önkormányzat gazdaságfejlesztési irodájának vezetője sem cáfolta a hírt. Mint mondta, a tárgyalásokról egyelőre semmit nem hozhat nyilvánosságra. A Hyundai vezetői a nyilvánosság előtt terveikről korábban csak annyit közöltek: évi kétszázezres kapacitású nagyüzemet kívánnak építeni a visegrádi országok valamelyikében. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter nemrégiben azt nyilatkozta: Magyarországnak jó esélye van arra, hogy megszerezze a Hyundai európai gyárát, minapi pozsonyi lapértesülések viszont azt állították: Szlovákia lehet a befutó. Mint ismert, a tatabányai önkormányzat a BMW-vel, a Toyotával és a Peugeot-Citroen csoporttal is tárgyalt egy esetleges tatabányai autógyár építéséről, végül azonban mindhárom cég máshogyan döntött: a BMW Németországban, a Toyota Csehországban, a Peugeot-Citroen pedig Szlovákiában létesített új üzemet.
A bírósági eljárás is megindult már Csung ellen időközben, minthogy Dél-Koreában óriási politikai botrány tört ki az ügy kapcsán. A vád szerint a Hyundai százmillió dollárt fizetett Észak-Koreának. Ehhez azonban manipulálni kellett a vállalat könyvelését is, Csung pedig ebben vállalt komoly szerepet, a hiány eltüntetéséért a mérlegben alighanem ő lehetett felelős.
Az akkori dél-koreai elnök, Kim Dze Dzsung hivatalából való távozása előtt nem sokkal elismerte, hogy a Hyundai milliós nagyságrendben utalt át pénzt Észak-Koreának, ami azonban az akkori kormány céljainak is megfelelt. Dél-Korea ugyanis a kiegyezés és a megbékélés pártján állt akkor (is.) Ugyanakkor kiderült, hogy a Hyundai dél-koreai állami pénzintézetektől kapott hitelt ahhoz, hogy kifizethesse a pénzt a Kim Dzsong Il vezette Északnak.
Üzletek Észak-Koreával
A Hyundai a pénzzel állítólag azokat az ügyleteket akarta előmozdítani, amelyek révén kiszélesíthette volna tevékenységét Észak-Koreában. Állami pénzek azonban a hírek szerint nem jutottak el közvetlenül Északra, a hitelt ugyanis a Hyundai vette fel, nem pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság.
Csung Mong Hun egyébként az azóta már elhunyt Hyundai-alapító, Csung Dzsu Jung fia volt. Az ifjabbik Csung legutóbb a Hyundai-Asan cég élén állt. Ez a vállalkozás felelt azért, hogy az egész konszern Észak-Koreával lebonyolított ügyleteit irányítsa, vagyis közös vállalatok, joint venture-ök tartoztak hozzá. Amelyek a KNDK-ban működtek részben vagy egészében.
