Megnyerheti-e az a tendert, aki 12 perccel lekéste a beadási határidőt? Szabad-e tollal, mintegy utólag beírni az összeget az árajánlatba? Ezek voltak a kulcskérdései azoknak a bonyodalmaknak, amelyek a második macedóniai GSM-szolgáltató koncessziójára kiírt tender eredményhirdetését követték. A történet 2001 szeptemberében kezdődött, amikor is négy cég nyújtotta be pályázatát. A legtöbb pénzt, 80 millió dollárt a macedón vállalkozók által gründolt Link Telecom kínálta. Mögötte messze lemaradva következett a görög OTE a maga 25 millió dolláros ajánlatával, majd a sort a brit Mint Telecom és az osztrák Mobilcom zárta.
Görög ambíciók
Az OTE számára nem újdonság a macedóniai helyzet: a társaság komoly tapasztalatokkal rendelkezik azon a téren, hogy mi a teendő, ha valaki utolsóként száll be a piaci versenybe. Görögországban például az ottani mobilcége, a Cosmote öt évvel az első két szolgáltató után, 2000-ben lépett a színre, mára viszont ők a piacvezetők. A 8 millió lakosú Bulgáriában 2001-ben indult a GloBul nevű helyi mobilszolgáltatójuk, azóta viszont már félmillió ügyfelet gyűjtött. Az 1949-ben alapított OTE Európa 10 legnagyobb telekom cégének egyike. A társaság a 2001 januári deregulációig monopol szolgáltatóként volt jelen Görögországban a vezetékes piacon. A 34 százalékban a görög állam tulajdonában lévő vállalat aktív terjeszkedő politikát folytat, elsősorban a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában (Örményország, Jordánia, Jemen, Grúzia), illetve Délkelet-Európában (Románia, Bulgária, Szerbia, Albánia, Macedónia). Piaci szereplését több ízben kísérték bonyodalmak. Amikor például 1998-ban megszerezte a román távközlési monopólium, a Romtelecom 35 százalékát, korrupciós vádak merültek fel vele szemben. Szintén problémás volt a Telekom Srbija privatizációja 1997 nyarán, amikor is az OTE és olasz partnere, a STET a Milosevics-kormány meghívására vásárolhatta meg a szerb távközlési szolgáltató 49 százalékát.
A macedón kormány természetesen a Link Telecommal kezdte meg az alkudozást. Ám hamarosan kiderült, hogy a cég nem tudja felmutatni a felkínált vételár 10 százalékáról szóló bankgaranciát. Ráadásul a stratégiai partnerként megnevezett ZTE nevű kínai mobilszolgáltató sem teljesítette a tender előírásait: nem volt egymillió előfizetője. Ezen a ponton a kormány nem tehetett mást, mint hogy a másodikként befutó OTE céggel ült tárgyalóasztalhoz.
Ennek láttán azonban a britek és az osztrákok kezdtek akcióba. Szerintük a görögök 12 perccel a határidő után nyújtották be az ajánlatukat, és különben is, az árat golyóstollal firkantották rá a kész dokumentumra.
Ráadásul a Mint Telecom az általa eredetileg benyújtott 10 millió dolláros ajánlatot időközben 31 millióra emelte. Az akkori közlekedési és távközlési minisztert, Lupcso Balkovszkit azonban ez sem hatotta meg: 2001 novemberében az OTE által alapított MTS nevű macedón cég kapta meg a 22 évre szóló GSM-koncessziót. Az osztrákok és a britek bíróság elé vitték ugyan az ügyet, de elvesztették a pert.
Egyesek tudni vélték: az OTE iránti jóindulat hátterében az áll, hogy a MakTel privatizációjakor a magyar Matávval szemben alulmaradt görögöket Szkopje “kárpótolni” szeretné. Elvégre 2000 decemberében az OTE kínált több készpénzt a MakTelért, a tendert mégis a Matáv nyerte, mivel a döntéshozók a magyar cég befektetési terveit többre értékelték. Akkor persze olyan okot is emlegettek, hogy a macedónok nem akartak egy újabb stratégiai fontosságú vállalatot az országgal politikailag ellenségesen bánó görögök kezébe adni – miután korábban már Macedónia egyetlen olajfinomítója és a legjelentősebb kereskedelmi bank, a Stopanska Banka is többségi görög tulajdonba került.
Idővel aztán elültek a viharok. Az OTE-féle MTS azonban nemcsak a pályázat leadásakor késett el: a szolgáltatást sem tudta 2002 végén elindítani, mivel nem sikerült megállapodnia a MakTellel az összekapcsolási díjakról. A monopolhelyzetben lévő társaság ugyanis hallani sem akart 4 dénárnál (16,5 forint) alacsonyabb percenkénti díjról, miközben az OTE 1,2 dénárt tartott volna reálisnak. A fél évig húzódó vita végén a távközlési hatóság is beavatkozott, az összekapcsolás díja pedig mindössze 1 dénár lett. Az MTS által végül június közepén útjára bocsátott mobilcég, a Cosmofon görög vezérigazgatója, Nikolaisz Avgerinosz azóta több interjúban is dicsérőleg szólt a Matáv, illetve a MakTel “korrekt hozzáállásáról” az összekapcsolási díjak ügyében – annak ellenére, hogy az elhúzódó tárgyalások révén a MobiMak monopolhelyzetét végeredményben “sikerült” fél évvel meghosszabbítani.
Mindezek után a Cosmofon néhány héttel ezelőtti indulásakor a macedónok csalódottan vették tudomásul, hogy hiába faragták le az összekapcsolás díjat, az új szereplő piacra lépése nem törte le a mobiltelefonálás fölöttébb magasnak vélt árait. A MobiMak árai ugyanis valójában nagyjából megegyeznek a magyarországiakkal, ráadásul a társaság összesen tízféle előfizetéses és kártyás (pre-paid) csomagot kínál. Igaz, a macedóniai életszínvonal jóval elmarad a magyartól: az átlagkereset nem éri el a 200 eurót (53 ezer forint).
Újítás
A Cosmofon piacra lépése hozott azért némi kedvező újdonságot, például a másodperc alapú számlázást, vagy az egységes tarifarendszert. Avgerinosz szerint bár a Cosmofonnal olcsóbban lehet telefonálni, a cég nem akar árháborút indítani a Matáv-tulajdonú rivális ellen. Célja nem a MobiMak ügyfeleinek elcsábítása, inkább a piac bővítésében érdekelt, végtére is a mobilpenetráció Macedóniában ma alig 25 százalék körüli. Az OTE eddig 60 millió eurónyi beruházást hajtott végre az országban, és a megépült 77 adóállomás már a kezdetekkor is elérte az ország lakosságának 70 százalékát. A Cosmofon jövő évi költségvetése 90 millió euró.
Mindazonáltal a MobiMak kész a harcra. “Számíthatunk a Westel éles piaci versenyben megszerzett tapasztalatára, a tudástranszfer kiválóan működik” – von magyar párhuzamot a Figyelőnek Szendrei Attila, a MakTel vezérigazgatója. A cél egyelőre az, hogy a MobiMak meglévő ügyfelei használják minél többet a mobiltelefonjukat.
