Belföld

Postabank-privatizáció – beindult a licit

A vártnál sokkal jobb első fordulós árajánlatokat tovább emelheti, hogy a korábban veszteséget veszteségre halmozó Postabank most jó első félévet zárt.

Optimális időben a lehető legjobb áron eladni a Postabankot – egy évvel ezelőtt ezzel bízta meg a főtulajdonos magyar állam a pénzintézet élére akkor frissen kinevezett Király Júlia elnököt és Singlovics Béla vezérigazgatót. Most minden jel arra mutat, hogy e feladattal sikerül megbirkózniuk a vezetőknek.

Egyirányú utca

Ugyanezzel a szándékkal vette át az irányítást 1998-ban – Princz Gábor menesztését követően – Auth Henrik és Urbán László is, ám az Orbán-kormánynál nem volt meg a kellő elszántság a magánosítás véghezviteléhez, sőt a bank végül egy állami pénzügyi központ kialakításának kezdeményében kapott szerepet. A Medgyessy-kormány idején született eladási tervektől viszont már gyakorlatilag lehetetlen



Postabank-privatizáció – beindult a licit 1


visszafordulni: a Postabank értékesítésére májusban kiírt pályázatra a múlt héten öt értékelhető ajánlat is érkezett az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-hez, s az azokban megjelölt vételár minden esetben meghaladta nem csupán az Orbán-érában született OTP-ajánlatot, de a mostani várakozásokat is. Az OTP Bank, a HVB, az Erste Bank, a Budapest Bank és a Citibank 45 és 67 milliárd forint közötti összeget kínált a Postabank-részvényekért. (A hatodik induló, a Bartha-Advent-Warbug Pincus konzorcium jelentkezését formai okokból visszautasították.)

Szempontok

A Közép- és Kelet-Európában meglehetős lendülettel nyomuló osztrák hátterű pénzintézetek, az Erste és a HVB anyabankjai azonban biztosra akartak menni: 65, illetve 67 milliárdos ajánlatukkal kívánták nyomatékosítani szándékukat. Az Erste, amely Csehországban mintegy 35, Szlovákiában 40 százalékot szerzett meg a lakossági tortából, nálunk 25 százalékra pályázik. Ebből eddig 4-et szerzett meg, és egy sikeres postabanki akvizícióval 12 százalékig jutnának el. Érthető a HVB bőkezűsége is, hiszen relatíve nála okozná a legnagyobb lakossági piacnövekedést a bevásárlás: jelenlegi 64 ezer ügyfele mellé rögtön 480 ezret kapna, de a kis- és középvállalati ügyfelek 10 ezres csoportja is látványosan növekedne, ha kibővülhetne a Postabank által finanszírozott 6600 vállalkozással.

A Citibanknál nem pusztán a piaci részesedés tekintélyes növekedését eredményezné a sikeres pályázat, de ennél a banknál hasznosulhatna leginkább a Postabank 68 fiókot számláló hálózata, lévén a pénzintézetnek jelenleg csupán 17 fiókja van. A legszerényebbnek bizonyuló, 45 milliárd forintos OTP-ajánlat nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen köztudomású, hogy a legnagyobb hazai lakossági banknak nem annyira új piacra van szüksége, sokkal inkább a konkurencia erősödésének megakadályozására törekszik. Mindazonáltal az első körben megjelölt ár így is jócskán felülmúlja a három évvel ezelőtti, versenytársak nélkül kikalkulált 25 milliárd forintot.

Őszi forduló

Ám ezzel a küzdelemnek koránt sincs vége, hiszen az ÁPV Rt. az első körben csupán 40 százalékos súllyal vette figyelembe a megajánlott árat, azon felül mérlegelte a garanciavállalást és a fuzionáló bankok stratégiájáról benyújtott elképzeléseket is. Ősszel viszont már valóban a pénzintézetért felkínált összeg lesz a meghatározó a vevő kiválasztásánál. Az igazi árverseny tehát még csak ezután következik.


A teljes cikk a Figyelő 31. számában olvasható! 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik