A kormány és az MTA május elején kötött együttműködési megállapodást, a mostani szerződés a kutatások részleteit rögzíti – mondta Gulyás Erika helyettes kormányszóvivő. “A kormány soha ekkora összeget nem fordított még stratégiai kutatásokra” – hangsúlyozta Szekeres Imre.
Tájékoztatása szerint a kezdeményezés illeszkedik az Európai Unió tudományos kutatásról szóló, úgynevezett 6-os keretprogramjához, s abban egyúttal megjelenik a kormányzat igénye bizonyos stratégiai kutatások iránt. “Hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő, a nemzet szempontjából fontos kérdésekre kell a kormánynak megoldást keresnie” – mondta a politikai államtitkár.
Az egyik fő témakörként kiemelte a társadalom szerkezetét, értékrendjét, a kirekesztődéssel megjelenő veszélyeket és a háztartások gazdálkodását, mindennapi életét. E kutatásokra a teljes keretből 46 millió forintot szánnak.
Szólt továbbá a modern európai szellemiséget megalapozó kutatásokról, amelyek esetében – mint mondta – döntő a versenyképesség megteremtése. Szekeres Imre ezek közé sorolta a mezőgazdaság szerkezetváltásával és az újfajta termelési struktúrákkal, a technológiaváltás lehetőségeivel és az innovációval, továbbá a tudás- és technológiatranszferrel összefüggő kutatásokat.
Közlése szerint mindezek mellett van két olyan terület, amely kifejezetten az MTA kiválóságaira és magas tudományos színvonalára épül, s látszólag “kilóg” a társadalomkutatások sorából: ezek elsősorban az egészségügy és a technika szolgálatába állíthatók. A politikai államtitkár konkrétan említette a genomika és a nanotechnológia témakörét, amely – szavai szerint – a XXI. század nagy tudományterületének számít majd.
Az elképzelések szerint már ez év végén konferencián adnak tájékoztatást az egyes kutatások részeredményeiről, s a programok zárásaként a jövő év közepén minden egyes kutatást részletesen ismertetnek. Szekeres Imre hozzátette: a kormány a 2004-es költségvetést illetően azt tervezi, hogy hasonló céllal ismét megállapodást köt az MTA-val.
Kroó Norbert véleménye szerint a XXI. század tudománya más, mint az előző századé, elsősorban azért, mert olyan bonyolultak a problémák, hogy egyetlen szakma képtelen azokat megoldani, így a különböző területek együttműködésére van szükség.
Beszámolt arról, hogy már a pénzügyi támogatás bejelentését követően megkezdték a munkát: az Akadémia vezetése “étlapot” állított össze, a felvázolt területek közül közösen választották ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákat, amelyek végül a szerződésben is szerepelnek.
A főtitkár hozzátette: az MTA pályázati úton döntött arról, kik vehetnek részt a kutatásokban.
A kutatásokba 16 tudományos műhely kapcsolódik be. Az MTA intézetein kívül a TÁRKI és az Értékszociológiai Műhely vesz részt a munkában – olvasható a programról összeállított írásos tájékoztatóban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
