Belföld

A kormány lendületbe hozta az MTA-t – hat stratégiai kutatás indul

admin
admin

2003. 07. 30. 16:47

Hat témakörben végez stratégiai kutatásokat a kormány 300 millió forintos anyagi támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) azon egyezmény keretében, amelyet Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Kroó Norbert, a tudóstestület főtitkára szerdán írt alá Budapesten.

A kormány és az MTA május elején kötött együttműködési megállapodást, a mostani szerződés a kutatások részleteit rögzíti – mondta Gulyás Erika helyettes kormányszóvivő. “A kormány soha ekkora összeget nem fordított még stratégiai kutatásokra” – hangsúlyozta Szekeres Imre.

Tájékoztatása szerint a kezdeményezés illeszkedik az Európai Unió tudományos kutatásról szóló, úgynevezett 6-os keretprogramjához, s abban egyúttal megjelenik a kormányzat igénye bizonyos stratégiai kutatások iránt. “Hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő, a nemzet szempontjából fontos kérdésekre kell a kormánynak megoldást keresnie” – mondta a politikai államtitkár.

Az egyik fő témakörként kiemelte a társadalom szerkezetét, értékrendjét, a kirekesztődéssel megjelenő veszélyeket és a háztartások gazdálkodását, mindennapi életét. E kutatásokra a teljes keretből 46 millió forintot szánnak.

Szólt továbbá a modern európai szellemiséget megalapozó kutatásokról, amelyek esetében – mint mondta – döntő a versenyképesség megteremtése. Szekeres Imre ezek közé sorolta a mezőgazdaság szerkezetváltásával és az újfajta termelési struktúrákkal, a technológiaváltás lehetőségeivel és az innovációval, továbbá a tudás- és technológiatranszferrel összefüggő kutatásokat.

Közlése szerint mindezek mellett van két olyan terület, amely kifejezetten az MTA kiválóságaira és magas tudományos színvonalára épül, s látszólag “kilóg” a társadalomkutatások sorából: ezek elsősorban az egészségügy és a technika szolgálatába állíthatók. A politikai államtitkár konkrétan említette a genomika és a nanotechnológia témakörét, amely – szavai szerint – a XXI. század nagy tudományterületének számít majd.

Az elképzelések szerint már ez év végén konferencián adnak tájékoztatást az egyes kutatások részeredményeiről, s a programok zárásaként a jövő év közepén minden egyes kutatást részletesen ismertetnek. Szekeres Imre hozzátette: a kormány a 2004-es költségvetést illetően azt tervezi, hogy hasonló céllal ismét megállapodást köt az MTA-val.

Kroó Norbert véleménye szerint a XXI. század tudománya más, mint az előző századé, elsősorban azért, mert olyan bonyolultak a problémák, hogy egyetlen szakma képtelen azokat megoldani, így a különböző területek együttműködésére van szükség.

Beszámolt arról, hogy már a pénzügyi támogatás bejelentését követően megkezdték a munkát: az Akadémia vezetése “étlapot” állított össze, a felvázolt területek közül közösen választották ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákat, amelyek végül a szerződésben is szerepelnek.

A főtitkár hozzátette: az MTA pályázati úton döntött arról, kik vehetnek részt a kutatásokban.
A kutatásokba 16 tudományos műhely kapcsolódik be. Az MTA intézetein kívül a TÁRKI és az Értékszociológiai Műhely vesz részt a munkában – olvasható a programról összeállított írásos tájékoztatóban.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.