A GVH versenytorzítás miatt a Westel Mobil Rt.-t 210 millió forintra, és a Pannon GSM Rt.-t 150 millió forintra bírságolta. Sugár András, a Westel Mobil Rt. vezérigazgatója a döntés után azt nyilatkozta, hogy “feltételes módra nem szoktak 210 milliós bírságot fizetni.”
A GVH szerint döntését nem “passzív kartellvádra, hanem aktív versenytorzításra alapozva hozta meg, amivel cáfolják a Pannon GSM Rt. vezérigazgató-helyettesének nyilatkozatát miszerint “a GVH döntését jogi képtelenségekre – passzív kartellvádra – alapozta”.
A GVH közleménye szerint a versenytorzítónak ítélt árakat bárkitől is örökölte a piac, 1999-2001 között az elmarasztalt vállalkozások saját felelősségükre tartották fenn. Ezzel a versenyhatóság a Vodafone Rt. távközlés-politikai igazgatójának nyilatkozatára reagált, miszerint “a versenykorlátozónak ítélt árakat a korábbi árszabályozó szaktárcától örökölte a piac.”
A GVH dokumentuma megerősíti, hogy a mobil szolgáltatók között kötött hálózati szerződések korábban jelzett kikötései együttesen alkalmasak voltak arra, hogy a mobil- és vezetékes hálózatok közötti összekapcsolás területén torzítsák a gazdasági versenyt.
A hatályos versenytörvény szerint “tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás…, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.”
A GVH versenytanácsa erre a torzításra utalt, amikor határozatában megállapította: a mobil szolgáltatók versenytorzításra alkalmas megállapodásokat kötöttek egymással. Nem szól a határozat kartellezésről és nem szól gazdasági erőfölénnyel való visszaélésről. Semmi olyanról nem szól, ami nem volt bizonyítható – fogalmaz a GVH közleménye.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
