Kiemelkedően jellemző a biztosított viszony a diplomásokra (87 százalék), illetve a szellemi foglalkozásúakra és vállalkozókra (85 százalék). Regionálisan felülreprezentáltak Közép- és Észak-Dunántúl lakosai 81, illetve 75 százalékkal. A legmagasabb jövedelműek körében szintén átlag feletti a biztosítások elterjedtsége (76 százalék).
A régiók között korábban sereghajtó fővárosi biztosítottság valamelyest növekedett. Most a budapestiek 60 százaléka érintett valamilyen biztosításban. Még alacsonyabb a 30 évesnél fiatalabbak mutatója 51, valamint a nyolc általános iskolát vagy kevesebbet végzetteké 42 százalékkal.
A hazai biztosítási piac további érdekessége, hogy mind többen egyszerre két-három társaság ügyfelei. A GfK Piackutató Intézet negyedévenként méri fel a biztosító társaságok ügyfeleit, a felnőtt lakosságot fontos szempontokból jellemző 1000 fő személyes megkérdezésével.
Megállapították, hogy az idén tavasszal megkérdezettek 8 százaléka a legutóbbi tizenkét hónapban lett valamelyik biztosító társaság ügyfele. Új szerződést leginkább a korábban már nyugdíj- vagy életbiztosítással rendelkezők kötöttek, hiszen 17 százalékuk lett kötvény-tulajdonos a megelőző tizenkét hónap során. Különösen aktív ebből a szempontból a 30-39 évesek, továbbá a felsőfokú végzettségűek. Felülreprezentáltak az új szerződők között a 20 ezer lakosúnál kisebb városokban vagy falvakban élők, a Pest megyeiek és a nők.
Leggyakrabban lakásbiztosítást választottak. Nőtt viszont mind a kötelező gépjármű-biztosítások, mind a Casco száma. Az elmúlt év során a válaszadók 5 százaléknál kisebb része csökkentette vagy szüntette meg kapcsolatát valamely biztosítóval. Ez a korábbi időszak adataihoz képest a fluktuáció csökkenését jelzi. A kérdésre, hogyha biztosító társaságot választana, akkor mi alapján döntene, legtöbben saját tapasztalataikra és ismereteikre támaszkodnának.
A második legtöbb említést barátok vagy ismerősök ajánlata, a harmadikat pedig a tanácskérés kapta a biztosítási üzletkötőtől. Utasbiztosítást a válaszadók 3 százaléka kötött az elmúlt év során. De 10 százalék ez az arány a havi 200 000 forintnál nagyobb nettó jövedelmű háztartásokban élők, 11 százalék pedig a diplomások között.
