Az elképzelések szerint a tárlat a múlt felidézésével azt vizsgálná, hogy a RAF eszményei élnek-e még a mai társadalom tudatában. A baloldali RAF fegyveres harcának célja a német államhatalom megdöntése volt, áldozatai között prominens politikusok és üzletemberek szerepeltek.
Két özvegy levele Schröderhez
A terrorszervezet két egykori áldozatának rokona Gerhard Schröder kancellárnak írt levélben tiltakozott. A levél aláírói: Detlev Karsten Rohwedder özvegye, akinek férjét a Treuhand állami cég vezetőjeként 1991-ben gyilkolt meg a RAF és Hanns Martin Schleyer fia, kinek apját, a munkáltatók szövetségének vezetőjét kivégezte a szervezet 1977-ben. A tiltakozókhoz több politikus is csatlakozott.
Friedrich Merz, az ellenzéki kereszténydemokraták frakcióvezető helyettese “gyalázatos botránynak” titulálta a tervezett kiállítás ügyét a Bild hasábjain. Guido Westerwelle, a liberális szabaddemokraták vezetője levelet írt az áldozatok rokonainak, kifejtve, “az adófizetők pénzét nem lenne szabad a német terrorizmus egyoldalú bemutatására használni”.
Ősszel biztosan nem nyílik meg
A kiállítást Dieter Wiefelspuetz, Schröder belügyi szakértője is bírálta. A berlini szenátus szóvivője, Günter Kolodziej azzal próbálta csillapítani a kedélyeket, hogy a kiállítás művészeti alkotás, amely kritikusan és művészi eszközökkel közelítette meg a RAF témáját. “Szó sincs politikai kiállításról vagy a RAF dicsőítéséről” – mondta a szóvivő.
A berlini kiállítás megnyitását eredetileg őszre tervezték (a teljes költségvetés mintegy 100 ezer euró), de már júniusban bejelentették, hogy egy éves csúszással lehet számolni, mert a szervezők nem tudták időben összegyűjteni a tárlat anyagát.
Forrás: www.euro.hu
