Az Európai Bizottság néhány héten belül eljárást kezdeményezhet tíz tagállam ellen, amiért az előírt határidőig elmulasztották nemzeti jogrendszerükbe illeszteni az új, elektronikus hírközlésről szóló uniós szabályozási csomagot. Az új szabályozást eddig csak az északi tagállamok, valamint a britek és az írek implementálták, a többiek nem. Magyarországon az uniós jogszabályoknak megfelelő új elektronikus hírközlési törvény, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek várhatóan csak jövő januárban léphetnek hatályba.
Az EU-ban július 25-én hatályba lépett irányelveket 2002 márciusában – az adatvédelemmel foglalkozó irányelvet pedig 2002 nyarán – fogadták el a tagállamok és az Európai Parlament. A szabályozási csomag fő célja, hogy az előző, a piacliberalizációt megalapozó, 1998-as jogszabálycsomagra építve rugalmasabb és egységesebb szabályozást nyújtson, amely serkenti a versenyt azokon a területeken is, ahol ez eddig nem a várakozásoknak megfelelően alakult, például a vezetékes telefonálás piacán. Ezen túlmenően a csomag konszolidálja, azaz egy tető alá hozza a hírközléssel kapcsolatos jelenleg hatályos liberalizációs jogszabályokat is.
Talán segít
A telekommunikációs piac teljes körű liberalizálása, a monopóliumok letörése és a szabad verseny biztosítása, amitől az árak csökkenését remélik, az Európai Unió egyik fontos célja, része a lisszaboni gazdasági stratégiának. A kilencvenes években beindított liberalizáció azonban egyelőre nem minden tagállamban és nem minden területen érte el a kívánt hatását, elsősorban a vezetékes telefonálás piacán gyakorlatilag a mai napig fennmaradtak a korábbi monopóliumok. A jogszabály megalkotását közelről figyelemmel követő uniós illetékesek ugyanakkor elismerik, hogy bizonyos piacokon továbbra sem szükségszerűen várható áttörés az új szabályozástól, egyszerűen a korábban monopoljoggal rendelkező behemót vállalatok túlsúlya, illetve a potenciális versenytársak viszonylag korlátozott anyagi lehetőségei miatt. Az új szabályozás azonban tovább élénkítheti a versenyt olyan, egyébként is versenyképes struktúrával rendelkező piacokon, mint például a mobiltelefonálás.
Az új szabályozás központi eleme, hogy lényegesen rugalmasabbá teszi a hatósági felügyeletet azáltal, hogy eltörli azt a 25 százalékos határvonalat, amelynél nagyobb piaci részesedés felett egy piaci szereplőt, mondjuk egy telefonszolgáltatót, kötelezően jelentős piaci erővel rendelkezőnek kellett minősíteni, és ezáltal az bizonyos többletkötelezettségek alanyává vált.
Ezzel szemben az új irányelvek a jóval általánosabb erőfölény koncepcióra építve szélesebb és rugalmasabb mérlegelési jogkört adnak a szabályozóhatóságok kezébe az egyes érintett piacok, illetve a megállapítható kötelezettségek vonatkozásában. Fontos, hogy a szabályozás a hatóságokat előzetes, azaz „ex ante” fellépésre kötelezi. Ez azt jelenti, hogy nem kell arra várniuk, hogy valaki bepanaszoljon erőfölénnyel való visszaélésért egy szolgáltatót; amennyiben megállapították, hogy az adott cég erőfölénnyel rendelkezik, lépniük kell. Az eszközök igen drasztikusak lehetnek, az új szabályozás akár a hatósági árszabályozást is lehetővé teszi.
Mindenek felett
Igen lényeges elem, hogy mindennek tekintetében az Európai Bizottságnak, az EU legmagasabb szintű versenyhatóságának vétójoga lesz, vagyis gyakorlatilag „átnyúlhat” a tagállami szabályozóhatóságok feje felett. „A közösségi versenyjog ezáltal egységes módon kerül majd alkalmazásra az egész unióban” – mondja egy uniós illetékes.
Mobil számhordozhatóság
A jogszabálycsomag számos, külön említésre méltó elemmel is rendelkezik. Ilyen például az, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók megőrizzék mobiltelefonszámukat még akkor is, ha szolgáltatót váltanak. Magyarországon tehát egy Westel-ügyfél teljes telefonszámát megőrizheti, még a 06/30-as részt is, amennyiben úgy dönt, hogy átmegy a Vodafone-hoz. Az intézkedés a versenyt kívánja serkenteni olyan, viszonylag telített piacokon is, ahol a szolgáltatók már egymás kárára, egymástól kényszerülnek ügyfeleket „rabolni”. A mobil számhordozhatóság Magyarországon előreláthatóan 2004. májusától lesz elérhető.
Spamellenes intézkedések
Egy másik, külön kiemelésre érdemes elem a spamellenes szabályozás, amely az internetet és lassan a mobilhálózatokat is ellepő és a postafiókokat maga alá temető reklámozással próbál valamit kezdeni. Az új adatvédelmi irányelv szerint spammelés csak az ahhoz előzetesen hozzájáruló felhasználók vonatkozásában lehetséges. A fellépésre azért van szükség, mert a spam olyan lendülettel terjed, hogy előrejelzések szerint az év végére az egész emailforgalom felét teheti ki, noha két évvel ezelőtt mindössze hét százalék volt. Becslések szerint a spammelés tavaly legalább 2,5 milliárd euró kárt okozott az európai vállalatoknak. Ezt az irányelvet ráérnek október végéig megvalósítani a tagállamok.
