Belföld

Trükkzsonglőrök – Speciális effektek a Terminátor 3-ban

admin

2003. 07. 27. 12:00

Hatvan speciális effekt erejéig egy magyar alkotócsapat is hozzájárult a Terminátor 3 képi világához. A Mad Hungarians becenevű stáb újabb hollywoodi megrendeléseken dolgozik.

I’ll be back! – tett ígéretet visszatérésére az Arnold Schwarzenegger által megformált hős a Terminátor 2-ben. Így is lett. Andrew Vajna 1984 és 1991 után ismét felélesztette a figurát, miközben a vizuális effekteket előállító amerikai szakember-gárdát a Terminátor 3 utómunkálatai során magyar fiatalokkal erősítette.


Vajna először két trükk elkészítését bízta arra a 15 magyart számláló Digic Pictures cégre, amelyet a befolyásos hollywoodi producer többségi tulajdonosként jegyez. A feladat komolynak ígérkezett. A film más speciális effektjeit ugyanis a világ legnagyobb trükkgyára, az Industrial Light and Magic készítette. Noha a mérce magas volt, a csapat jól vette az akadályokat: az eredetileg tervezett két látvány helyett végül 60 elkészítését bízta rájuk a rendező.


A nagy felborulásos trükk


“Az egyik legérdekesebb feladat egy jármű felborulásának előkészítése volt” – meséli Marinov Gábor, a Digic Pictures visual effect supervisora. A jelenetben egy nagy sebességgel száguldó darus kocsin lévő kötéldobról hosszú métereken keresztül tekeredik le a drótkötélsodrony. Az utolsó métereknél annyit látni, hogy a csatornafedélbe beakadt drótkötél megfeszül.


Ezt a forgatócsoport rögzítette, az viszont költségesnek és veszélyesnek tűnt, hogy feláldozzanak egy darus kocsit. A jelenet végén annak ugyanis fel kellett volna borulnia. Ezen a ponton lépett be a munkálatokba a magyar csapat, feladata az volt, hogy a felborulást megelőző képkockákat olyan látványelemekkel ruházza fel, amelyből következtetni lehet a katasztrófára.

Letűnt korok trükkjei

Kollektív emlékezetünkben még elevenen élnek a letűnt korok analóg “trükkjei”. Így a Pirx kapitány kalandjaiban felbukkanó, ezüst festékkel átitatott, űrhajót ábárzoló samponosdobozok. Vagy az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című sorozatban a látvány fokozása végett az űrhajó vezérlőpultjába helyezett háztartási vasaló.

A vizuális effektek a számítógépek fejlődésével vették át a trükk-készítés szerepét a filmekben. “Egy mozifelbontású képkocka memóriaigénye 12 megabyte, s ezekből másodpercenként 24 követi egymást. Ráadásul minden réteg, amit hozzáadunk, hasonló méretet foglal el, ami nagyon leterheli a számítógépeket” – mondja Marinov. Ezért nem is a trükkökkel kezdődött a számítástechnika térhódítása a filmkészítésben. A komputerek eleinte csak a kamerák állványát mozgatták. Így volt ez a 2001 Űrodüsszeiában (1968), ahol a statív a Kék Duna keringőre az űrállomások között imbolyog. Az első film, ahol nagyobb mennyiségben használtak trükköket, a Star Trek II – A Khan haragja (1982) – volt, ahol egy bolygót robbantottak fel a filmkészítők.

Az ember számítógépes ábrázolása még nincs megoldva

Az igazi áttörés A mélység titka (1988) című filmnek köszönhető. Sikerét az a kulcsjelenet alapozta meg, amikor a medencéből egy víznyúlvány elindul, arcot formáz, majd beszélni kezd. E filmnél – akárcsak a Jurrasic Park (1993) esetében – még volt egy tartalékforgatókönyv arra az esetre, ha nem sikerülne a vizuális effektek tökéletes kivitelezése.

Ma már ezek létrehozása nem kérdés. Igazi kihívásnak újabban az ember számítógéppel történő ábrázolását tartják. Bár a Final Fantasy című film alkotói tettek kísérletet arra, hogy hihető emberi karaktert varázsoljanak a mozivászonra, az az alkotás még nem hozott átütő sikert.

A teljes cikk a Figyelő 30. számában olvasható.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.