• Az unió jogalkotása köztudottan a mezőgazdaság területén a legaktívabb, de rögtön utána a fogyasztóvédelem következik. Ez mivel magyarázható?
– Tény és való, az uniós joganyag mintegy 40 százaléka az agráriumra, s azon belül nem kis részben az élelmiszerbiztonságra és az állategészségügyre vonatkozó szabályokból áll. A fogyasztóvédelem nyilván
nem ekkora terület, mindazonáltal számos új jogszabály van most is előkészületben, ilyen például a tisztességtelen kereskedelmi módszerek kiküszöbölését célzó rendelkezés. Miután azt a bizottság néhány hete elfogadta, hamarosan az Európai Parlament, majd a Miniszterek Tanácsa elé kerül. Fontos, hogy a most készülő és a létező fogyasztóvédelmi joganyag egyaránt módot teremt a szankcionálásra, annak érdekében, hogy elvegyük a kereskedők kedvét a nem megfelelő üzleti fogások alkalmazásától. Létrehoztuk például a határokon átnyúló viták, kártérítési igények rendezésére hivatott uniós döntőbíróság intézményét. Ha valamely EU-állam polgára egy másik tagországban vásárol valamilyen árucikket, amivel azután gondjai akadnak, máris igénybe veheti a European Extra-Judicial Networköt, ezt az egyszerű, gyors és olcsó mechanizmust.
• Ami a jogi kereteket illeti, a magyar fogyasztóvédelem gyakorlatilag kész az EU-csatlakozásra. De miként vélekedik a megvalósításról, vagyis az intézményrendszer hatékonyságáról?
– Tárgyalásaim során Budapesten találkoztam a kormány élelmiszerbiztonságért felelős helyettes államtitkárával, valamint azzal az illetékessel, aki a fogyasztók oldaláról képviseli az országot az Európai Unió adott területet felügyelő testületében. Utóbbi, a kormány képviselőjével együtt, igen jónak és eredményesnek minősítette az uniós szintű együttműködést, igaz, nem titkolta, hogy Magyarországon még van teendő a felvilágosítás, a fogyasztói jogok megismertetése terén, több forrásra lenne szükség, és az illetékesek “elérhetőségén” is lehetne javítani.
• És mik az Ön közvetlen tapasztalatai?
– Nos, kedvező fejlemény, hogy július 4-én felállt az új élelmiszerbiztonsági hivatal. A beosztottaim jelentéseiből szintén az a kép bontakozik ki, hogy kedvező irányban haladnak a folyamatok. A fő hangsúly az élelmiszer-biztonságon, mindenekelőtt az állategészségügyön van. Két évvel ezelőtt jártam itt utoljára, akkor Magyarország az élelmiszer-biztonság területén az élen állt a tagjelöltek között. Azóta viszont a többiek is fölzárkóztak; feladat persze még bőven akad mindenütt. Itt is dolgozni kell például még azon, hogy az élelmiszer-ipari üzemek – a hús-, tej- és halfeldolgozók – teljes mértékben megfeleljenek az uniós előírásoknak. Emellett alapvető fontosságú, hogy az ország keleti és déli határállomásain megfelelő színvonalú legyen az élőállatok és az élelmiszerek ellenőrzése, hiszen a jövőben Magyarországon múlik majd, hogy abból az irányból mennyire biztonságos termékek jutnak be az EU egészének a piacára. Nem sok idő maradt a feladatok megvalósítására. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem törődnénk a klasszikusabb fogyasztóvédelmi kérdésekkel. Szigorúan figyelemmel kísérjük azt a területet is, de ott, szerencsére, nem tapasztalunk olyan problémát, amely akadályozhatná a csatlakozást.
• A fogyasztóvédelem feltétele a fogyasztói mentalitás kialakítása. Ám ez nem csupán adminisztratív feladat, egyfajta felvilágosító, tájékoztató kampány is szükséges hozzá. Ezen a téren mik a javaslatai, illetve az EU hogyan képes ezt a munkát segíteni?
– Az unió fogyasztóvédelmi testületeiben Magyarország később teljes jogú tag lesz, de megfigyelőként már most is részt vesz azok munkájában. Az unión belül számtalan módja van annak, hogy a különböző szervezetek együttműködjenek és hálózatot alkossanak egymással. Lehet persze közvetlenül is ellesni praktikákat. Nagy-Britannia vagy Franciaország kiváló példája a fogyasztóvédelmi tájékoztatásnak; tőlük, vagy akár más jelenlegi tagországoktól is, érdemes lehet tanulni.
• A csatlakozást követően melyek lesznek azok a fogyasztóvédelmi változások, amelyeket a magyar lakosság a leghamarabb megérez majd a hétköz-napokban?
– Mindenekelőtt azt tapasztalják majd, hogy fogyasztói érdekeiket az unió egészére kiterjedően védik. De a saját országukban, az “apróságok” szintjén is számos fontos kedvező változást hoz a csatlakozás. Hogy csak egyet említsek ezek közül: egyszeriben két évre nő az egyes árucikkekre vonatkozó garanciális időszak.
