Belföld

Alulbecsülik a cégek a környezeti költségeket

Messze alulbecsülik a cégek környezeti költségeiket, s többnyire azt sem tudják, hogy azok honnan erednek.

Alulbecsülik a cégek a környezeti költségeket 1

Alulbecsülik a cégek a környezeti költségeket 2
Nitrokémia-telep. A cég a környezeti költségek alapján döntött úgy, hogy egyik termékének gyártását szünetelteti.

 

Nagy meglepetést okozott, amikor évtizedes számítási módja helyett az amerikai Spectrum Glass egyszer külön is kikalkulálta két terméke hulladékkezelési költségeit. Az egyszerűség kedvéért ezt a tételt a fehér és a rubinvörös üvegnél addig egy kalap alá vette. Mihelyst utánajárt a valódi számoknak, kiderült, hogy bár a fehér üvegből évente éppen tízszer annyit állít elő, mint a rubinból, az utóbbi hulladékainak kezelésére bő másfélszer többet költ. Ez aztán adott gondolkodnivalót a cégnek. Részint a termékei árazásán, részint pedig arról elmélkedhetett, hogy ilyen költségek mellett a rubin színű üveget a továbbiakban egyáltalán gyártsa-e. Merthogy világossá vált: azzal, hogy eddig a termékek között egyenlő arányban osztották el e költségeket, a vörös üveg környezetvédelmi árának tetemes hányadát a cég a fehér üveg vásárlóival fizettette meg.




 Mérlegen a környezeti kontrolling
HASZNA 
• A cég számára kiderül, mekkorák is a környezeti költségei; ezek általában többszörösei annak, mint amekkorát sejtenek 
• Egyértelművé válnak a környezeti költések “helyszínei”, megtudja a cég, hogy mely termék, technológia, beruházás milyen környezetvédelmi költséggel jár 
• Kiderül, hogy a költségek egy hányada nem is a terméket, hanem a hulladékot finanszírozza 
• A kiadások jobban kontrollálhatóvá válnak 
• A megtérülés a környezeti hatások figyelembe vételével számítható 
• Megtakarítások, sőt akár bevételek is elérhetők, ha ezeket a költségeket figyelembe veszik a döntéseknél

PROBLÉMÁI 
• Kommunikációs problémák kísérik, a környezetvédelmi és a számviteli szakembereknek meg kell tanulniuk egymás nyelvét 
• Vezetői elkötelezettséget kíván a véghezvitele, többek között a bevezetés adminisztratív terhei és az alkalmazottak egy részének lekötése miatt – még ha ezeket idővel felülmúlja is a várható eredmény 
• Egy teljes vállalatnál egy az egyben nagyon fáradságos elindítani, lehet viszont apránként (termékenként, üzemenként) elkezdeni

ÚJ SZEMSZÖGBŐL.

A környezeti kontrolling éppen ebben, a döntések előkészítésében igyekszik új szemszögből segíteni. Egyfelől a költségek közül az összes olyat megpróbálja kihámozni, amelyek környezetvédelmi okokra vezethetők vissza. Azt hihetnénk, ez még önmagában nem minősül túl nagy vagy éppen új feladatnak, a vállalati környezeti és számviteli vezető, ha külön-külön nem is, de közös számítással ezt nyilván könnyedén megmondja. A tapasztalatok szerint azonban a vállalatoknál nem tudják összerakni a teljes képet. “Általában többszörösen, legalább háromszorosan haladják meg a valós környezeti költségek a cégek szakemberei által előzetesen becsült mértéket” – mondja Csutora Mária, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) docense.

A környezeti kontrolling másfelől arra vállalkozik, hogy a költségek forrását “visszakeresi”. Azonosítja, hogy a cég mely terméke a leginkább ludas e kiadások generálásában. A környezetvédelmi költségek nagy része ugyanis hagyományosan – kényelmi okokból – az általános költségek nagy kalapjában szerepel. Ott tartják számon például a hulladékkezelésre, vagy a vízfelhasználásra fordított pénzeket. Így sokszor még csak az sem azonosítható, hogy melyik üzem számlájára írhatók e tételek, nemhogy az, pontosan melyik termék előállításához szükségesek. Pedig vélhetően sok produktum, termelési eljárás, tervezett beruházás tűnne fel más színben, ha az összes költségein belül a környezetvédelmiek is látszanának.




 Környezetvédelmi költségek
A HULLADÉK- ÉS SZENNYEZŐ-ANYAGKIBOCSÁTÁS KEZELÉSE 
• Berendezések értékcsökkenése (például a szennyvízkezelőé, a hulladékszállításra használt gépjárműé) 
• A működés és a karbantartás anyagköltségei (köztük például az ellenőrzésé, a teszteké) 
• Személyi jellegű költségek (környezetvédelmi mérnökök bére, a képzés vagy a dokumentáció készítés munkaidőköltsége) 
• Díjak, adók(például az ISO 14001 regisztrációs költsége) 
• Bírságok, büntetések 
• Környezeti felelősségbiztosítás 
• Kármentesítésre, helyreállításra elkülönített céltartalék

A MEGELŐZŐ KÖRNYEZET-VÉDELEM KÖLTSÉGEI 
• Környezetvédelmi szolgáltatások költsége (például szakirodalom beszerzéséé, képzésé, külső auditorok díja) 
• Személyi költségek (például a belső audit, a környezetirányítási rendszer bevezetésén dolgozók arányos munkaidőköltsége) 
• Kutatás és fejlesztés a környezetvédelemben 
• Tisztább technológiák miatt felmerülő pluszkiadás 
• Egyéb tételek (például környezetbarát termék vásárlásának pluszköltsége, helyi közösségek támogatása, környezetvédelmi reklámok és kiadványok költsége)

A GYÁRTÁS SORÁN KELETKEZŐ HULLADÉKOKRA FORDÍTOTT KÖLTSÉGEK 
• Alapanyag • Csomagolás • Adalékanyag • A működtetés során felhasznált, hulladékká váló anyagok • Energia, víz • Munkabér • Értékcsökkenés

TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZ-TETHETŐ TÉTELEK 
• Feltételes (esetleges kárelhárítási, kártérítési, jogi) költségek 
• Intangibilis költségek (a hatósággal, a környezet-védőkkel, a fogyasztókkal, az alkalmazottakkal való kapcsolat, a vállalati környezeti arculat megteremtésének és fenn-tartásának kiadásai) • Externális elemek (meg nem fizetett természeti károk, egészségügyi költségek)
Forrás: Csutora Mária

PÉNZFALÓ.

A balatonfűzfői Nitrokémia 2000 Rt. például – miután kontrolling rendszerét e környezetvédelmi szemponttal is megspékelte – nagy elhatározásokra jutott. Egyik termékének gyártását leállította – pontosabban szünetelteti -, amíg a termeléshez alacsonyabb környezeti költségű megoldást nem talál. Azt fedezték fel ugyanis, hogy a szennyvízkezelési pénzek közel felét ezen egyetlen termékükre költik. Az említett Spectrum Glass pedig nem vonult ki ugyan a rubinvörös üveg piacáról, de árat emelt, hogy a környezeti költségeit a termék maga fedezze. Ez a piaci pozícióját nem rontotta, merthogy a vörös üveg gyártásában – lévén annak alapanyaga mérgező, így termelése Európában tilos – monopol helyzete volt. A fehér üveg esetleges árcsökkentéséről nem szól a fáma, bár egy ilyen lépéssel a cég akár új piacokat is szerezhet.

A kontrolling e válfaja nagyjából 10 éves múlttal bír, mindenekelőtt Európában. Ez az előny tehát még nem behozhatatlan. Magyarországon több nagyvállalat igyekszik környezeti költségeit valamilyen módon számba venni, ám igen ritka, hogy szisztematikusan feltárnák, a többi költségtől elkülönítenék és végül akár az egyes termékek szintjén összegeznék azokat.

Ráadásul a környezetvédelemmel összefüggésbe hozható költségből igen sok van. A cégeknek többnyire csak az jut az eszükbe, amit az úgynevezett csővégi megoldásokra költenek: miként szűrjék a levegőbe pöffentett vagy a vízbe kibocsátott szennyezőanyagokat? Nem számolnak a selejttel, a szeméttel együtt távozó summákkal. Merthogy az erőforrások, az alapanyagokra fordított pénzek, a munkabérek nem teljes mértékben épülnek be a végtermékbe. Egy részük egészen pontosan a hulladékban landol. Nem kalkulálnak az ugyancsak valós, ám rejtett költségekkel sem, mint amilyen a környezeti dokumentáció készítésére, vagy az egészségügyi problémák miatt kiesett napokra áldozott összegek. Ha egy vegyigyárban alkalmazott kockázatos technológiát és annak egy környezetkímélőbb változatát vetjük össze csupán egészségügyi vonatkozásban, s abból is csak a szennyezőbb technológiára előírt éves orvosi ellenőrzés költségeit figyelembe véve, érdekes eredményt kapunk. A cég 40 munkását évente nyolcszor kell átvizsgálni, akik tehát ezeken a napokon nem dolgoznak. Ezer forintos órabért feltételezve, egy-egy vizsgálati napon 320 ezer forintnyi többletköltség kerekedik, amellyel szemben ugyebár nem áll termelés. Ehhez, mondjuk háromezer forintos órabérrel az orvos költségét is hozzáadva, évi több mint 2,8 millió forintnyi olyan rejtett költségre bukkantunk, amely valahol ugyan szerepel a társaság nyilvántartásaiban, de nem hozzák összefüggésbe a technológia környezeti jellemzőivel. “Ez különösen fontos lesz, ha a cég a technológiát környezetkímélőbbre tervezi cserélni” – hangsúlyozza Molnár Ferenc, a BKÁE PhD hallgatója. Ez drága mulatság, ám a technológia cseréje máris a gyorsan megtérülő beruházások közé kerülhet, ha ezt az aspektust is bekalkulálják. A rejtett költségekkel a figyelmen kívül hagyott tételek sora pedig még messze nem ért véget (lásd külön).

TÁMOGATOTT INDULÁS. A módszer terjesztését az ENSZ ipari fejlesztési szervezete, az UNIDO is magára vállalta. Most záruló első projektjében egy-egy horvát, magyar, román és szlovák önként jelentkező középvállalkozás – köztük két vegyipari és két papíripari társaság – fogott e munkába, és jutott eltérő eredményekre. “A különbségeket kevésbé a cégek mérete vagy iparága, sokkal inkább az magyarázza, hogy az illető országban milyenek az alapanyagárak, léteznek-e szubvenciók, milyen a környezetvédelmi bírságolás a gyakorlatban” – összegzi Csutora Mária, aki a négy helyszínen tanácsadóként dolgozott. Nyilvánvalóan ott lehet látványos eredményekre jutni, ahol a vállalatok nem támogatott, hanem piaci, vagy ahhoz közeli árat fizetnek az erőforrásokért, és a környezeti kihágásokat komolyan veszik.

Magyarországról az említett Nitrokémia 2000 vállalkozott a feladatra: első lépésként három terméke valamennyi környezeti költségét kívánta összegyűjteni. A 75 éve hadiipari gyárként alapított, s 60 éve vegyi cégként működő társaság az előrásoknak való megfelelés vevői nyomásra kezdett újításokba, köztük környezeti fejlesztésekbe is. A főként növényvédő szereket, szerves vegyi anyagokat előállító, 10 milliárdos forgalmú magántársaságnál azt nem árulják el, hogy számszerűen mire jutottak, bár a cég rendelkezett kontrolling rendszerrel, és ez a környezeti verzió bevezetését nagyban segíti. A feladat ugyanakkor nem volt minden nehézségtől mentes. “Mindenekelőtt valahogy meg kellett értenünk egymás nyelvét a számvitelesekkel” – meséli Kajdacsy Ágnes vegyészmérnök, a cég környezetvédelmi vezetője. A munka két év múltán sem fejeződött be, fokozatosan integrálják a környezetvédelmet, és a zöld kontrollingot is a vállalati tevékenységbe.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.