Belföld

Az áfa-kulccsal együtt csökkenhet a könyvek ára

A magyar lakosság a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) adatai szerint 2002-ben 53 milliárd forintot költött könyvekre, 2001-ben 46 milliárd forintot, azt megelőző évben pedig még ennél is 18,4 százalékkal kevesebbet. Az egy főre jutó kultúrára fordított kiadás 2001-ben a háztartások nettó kiadásának átlagosan mindössze 2,83 százaléka volt, könyvvásárlásra pedig csupán 0,33 százalékot költöttek.

A könyvkiadást- és kereskedelmet várhatóan élénkíti majd, ha a parlament elfogadja a kormány arra vonatkozó javaslatát, hogy a könyvek áfája 2004. januárjától 12-ről 5 százalékra csökkenjen. Ezzel a könyvek áfa-szintje a 6,2 százalékos EU-s átlag alá süllyedne. A könyvkiadás áfájának mérséklése 3,5 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit.

Magyarországon a könyvpiac az egyetlen szegmense a kultúrának, amely csaknem teljesen piaci alapon működik. A rendszerváltást követően megszűnt a könyvek dotációja, s tíz év alatt, 1999 végéig a könyvek ára több mint tízszeresére nőtt, míg a kiadott könyvek száma az 1990-es évektől folyamatosan csökken. A könyvek ára szakértők szerint a jövedelmekhez képest magas, a könyvek előállításának költségeit tekintve pedig alacsony.

A kiadott művek átlagos példányszáma az NKÖM adatai szerint 2001-ben 3600 volt, még az egyötödét sem érte el a 11 évvel korábbinak. Míg 1990-ben minden ötödik könyvnek volt külföldi szerzője, addig 2001-ben már minden harmadik szerző külföldi. A magyar szerzők műveinek kétötöde szakmai mű.

A kulturális tárca évek óta 50 százalékos kamattámogatással segíti a könyvkiadók és -terjesztők hitelfelvételét, 2003-ben 60 millió forint áll rendelkezésre e célra. A 33 könyvpiaci szereplő ennek köszönhetően közel 1 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelt vehet fel, ami a kulturális tárca szerint 2-3 milliárd forint értékű könyv előállítását teszi lehetővé.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik