Belföld

Radikális gazdasági reform az unióban – inkább ne?

admin

2003. 07. 21. 14:36

Az EU gazdaságpolitikájának radikális átgondolását javasolja a Romano Prodi bizottsági elnök által felkért szakértői csoport. A reakciókból úgy tűnik, a javaslat túl merész.

A brüsszeli közgazdászprofesszor, André Sapir és az általa vezetett szakértői csoport által elkészített, Romano Prodi bizottsági elnök által jóváhagyott jelentés arra keresi a választ, hogyan lehet a kibővített uniót

André Sapir

2010-re a világ leginkább versenyképes gazdaságává varázsolni. A 17-én bemutatott dokumentum, amely többek között a közös mezőgazdasági politika leépítését és a nemzeti támogatások emelését, a regionális felzárkóztató programok szegény térségek felé irányítását, illetve a stabilitási paktum fellazítását javasolja az uniós gazdaságpolitikai elitjének, éles ellentéteket tárt fel az Európai Bizottságon belül, nem csupán tartalma, hanem a tálalás miatt is.

Michel Barnier, regionális ügyekért felelős biztos például értelmetlennek és teljesen irreálisnak nevezte, de éles kritikát fogalmazott meg Franz Fischler mezőgazdasági biztos is, akinek esze ágában sincs visszahelyezni nemzeti szintre az EU-büdzsé 40 százalékát felemésztő mezőgazdasági támogatási rendszert (CAP). A bizottság szóvivője a felhördülést hallván igyekezett elvenni a jelentés élét: ez „csak egy a sok jelentés közül, amelyeknek az a célja, hogy a következő költségvetési periódusról szóló vitához hozzájáruljanak”.

A jelentés jelentéktelenségét cáfolja azonban az a tény, hogy André Sapir Prodi egyik tanácsadója, és a projektben más, az elnökhöz közel álló személyek is részt vettek. Ráadásul – írja a Bruxinfo, Prodi egyébként is hajlamos rá, hogy a bizottsági kollégium megkerülésével ilyen nagyívű munkákat készítessen el.


Az alaptézis 

A Sapir-jelentés kiindulópontja az, hogy az Európai Unió a hetvenes évek eleje óta jelentős versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal szemben, a felzárkózáshoz pedig – mint azt már sokan, sok helyen javasolták – merész orvosságra van szükség. A demográfiai és technológiai változásokból, a globalizáció és bővítés kihívásaiból kiindulva a Sapir-jelentés gyakorlatilag az EU gazdaságpolitikájának teljes átgondolását javasolja. „Világos, hogy az egész rendszer iszonyú mennyiségű pénzt emészt föl és hosszú távon fenntarthatatlan” – mondta Sapir, a csoport elnöke. 


Európa CAP nélkül


A jelentés egyik legérdekesebb eleme egy mintaköltségvetés az unió számára. Jól illusztrálja, hogy az alkotók gondolkodása milyen messze jár a jelenlegi közösségi költségvetést megalkotók elképzeléseitől. Az általuk felvázolt példabüdzsében konkrétan nem szerepel pénz a közös mezőgazdasági politikára (CAP), annak leépítési költségein túl.

Egyébként ez az egyetlen pont, ahol a papír igazán érdemben foglalkozik a CAP reformjával; explicite nem is javasolja a rendszer leépítését, viszont a büdzsével foglalkozó fejezetből kiderül, hogy a politikát legszívesebben visszahelyeznék állami szintre. Az iszonyú méretű agrártámogatási rendszer a jelentés készítői szerint egyszerűen inkompatibilis a lisszaboni reformcélkitűzésekkel.


Az elképzelt büdzsé a kolosszális újraelosztó programok fenntartása helyett növekedésserkentésre költene a legtöbbet, kutatástámogatás, oktatás és infrastruktúrafejlesztés formájában. 35 százalék körüli pénzt fordítanának felzárkóztatási programokra (kétszer annyit az újakra, mint a régiekre). A többi pedig átstrukturálásra, például a CAP leépítésére menne.

Lazított stabilitási paktum, régiós reform 

A csoport javaslata szerint át kell alakítani az uniós gazdaságpolitika kereteit, mégpedig a stabilitási és növekedési paktum szabályainak lazításával. A paktum egyik, jelenleg több ország által is kikezdett szabálya megtiltja, hogy az állami költségvetéseknek éves szinten 3 százaléknál nagyobb hiánya legyen, kivéve, ha az adott állam -2 százalékosnál nagyobb recesszióba süllyed. A Sapir-jelentés ezt úgy módosítaná, hogy recesszió esetén azonnal felfüggesztené a paktumnak ezeket a rendelkezéseit. A jelentés egyben nagyobb szerepet adna a bizottságnak a szabályok értelmezésében, a költségvetések felügyeletére pedig független nemzeti auditáló ügynökségeket hozna létre.

A javaslatok egyike tartalmazza a felzárkóztatási programok átalakítását úgy, hogy csak a valóban szegény államok kapjanak támogatást. Ezt azzal lehetne elérni, hogy a jogosultságot nem régiónként bírálnák el, hanem országonként. Ez kizárná az elmaradott keletnémet és délolasz régiókat (hiszen Németország és Olaszország egészében nézve, a felállított kritériumrendszer szerint elég gazdag), viszont továbbra is járna pénz a többi déli államnak és a most csatlakozó közép- és kelet-európai országoknak. A rendszer ráadásul egy újabb kritériummal gazdagodna: jelesül azt vizsgálná, hogy a célországok valóban jól fel tudják-e használni a támogatásokat.


Zöld kártya és K+F

A dokumentum szerint be kell fejezni az Európai Unió egységes, belső piacának kiépítését, hatékonyabbá téve azt, fokozva, élesebbé téve a versenyt a piaci szereplők között. Ennek eszközei (a belső piaccal összefüggő jogszabályok hatékonyabb végrehajtásán túl): az infrastruktúra fejlesztése, az új piaci szereplők támogatása jobb szabályozás révén, a munkaerő mobilitásának növelése és „zöld kártyák” kibocsátása harmadik országból származó dolgozók számára. (Lásd még: Munkavállalás idegeneknek az EU-ban – előfizetőknek – és Hat uniós tagállamban már biztosan dolgozhatnak a magyarok című írásainkat!)

Sapir és csapata többet költene kutatás-fejlesztésre és oktatásra is. Jelenleg a tizenöt tagállam átlagosan összes GDP-je 1,9 illetve 1,4 százalékát fordítja ezekre a célokra. A szakértők szerint közelebb kellene kerülni a 3 százalékhoz. A kutatást adókedvezményekkel kell támogatni, és létre kell hozni egy Európai Tudományos és Kutató Központot is.

A Sapir-jelentés megemlíti uniós adó bevezetésének lehetőségét is. Ezt úgy indokolja: a hatékony közösségi gazdaságpolitikának elengedhetetlen eleme, hogy az EU-nak a tagállamoktól független, saját bevételei legyenek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Bengaluru, 2018. április 18.
Gyertyás virrasztáson vesz részt egy nő egy csoportos nemi erőszak és gyilkosság áldozatául esett nyolcéves indiai lány emlékére Bengaluruban (korábban Bangalor) 2018. áprlilis 17-én. A nomád törzsben élő lány 2018 januárjában halt erőszakos halált az észak-indiai Dzsammu állam Kathua körzetében. (MTI/EPA/Dzsagadis Nv)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.