A liberális hangvételű horvát napilap szerint az osztrák cég megkésett kínálatához csatolt három pontból álló kísérő levélben magyarázta, miért tartja magát a Mol-nál jobb stratégiai partnernek. Állítása szerint az INA-nak piacra és munkahelyekre van szüksége, hogy kihasználhassa finomítóit s az ÖMV ezt biztosíthatja számára, mert százával vannak elárusítóhelyei Szlovéniában, Északkelet-Olaszországban, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Dél-Ausztriában és Magyarországon, amelyek ellátására nem elegendők a schwechati osztrák finomítók, hanem horvát finomítókból pótolnák a hiányt.
A Mol-nak viszont az ÖMV állítása szerint Dél-Magyarország kivételével nincs ilyen szerteágazó elárusítóhely-hálózata, de finomító többlete van, amiből kifolyólag az INA-nak érdekellentétei keletkezhetnek vele. Harmadsorban az ÖMV, mint állítja, bővítéshez szükséges jobb nemzetközi üzleteket biztosíthat, mint a Mol, és pénzügyileg erősebbnek tartja magát a Mol-nál két erős részvényese, az osztrák állam és az abu dhabi tőke alapján. A Mol-t viszont eladta a magyar állam s a cég jövőbeni üzleti politikája a magyar magánbefektetőktől és az orosz olajtól függ – idézte a Jutarnji list, amely az osztrák levél befejező mondatával zárta a cikkét: Az INA-nak és Horvátországnak döntenie kell, ilyen érdekektől akarja-e függővé tennie magát.
Ezzel egyidejűleg két horvát ellenzéki párt, a volt külügyminiszter Mate Granic Demokrata Központja (DC) és Drazen Budisa szociálliberális pártja (HSLS) sürgős parlamenti vitát indítványozott és az INA-privatizálás leállítását követelte. Ők azt állítják, hogy az nem horvát siker, hanem balsiker lenne, mert szerintük a Mol az 505 millió dolláros vételárral nem az INA egy részvénnyel több mint negyed részéhez jutna, hanem a vállalat 50 százalékát ellenőrizné, és Zágráb elveszítené a további önálló döntéshozatal lehetőségét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
