Belföld

Akadálymentesség – kerekes székkel az üzemcsarnokban?

A fogyatékosok munkavállalását nehezítő tényezők között előkelő helyen szerepel, hogy a hazai vállalatok többségében nincs megoldva a kerekes székes munkavállalók üzemen belüli közlekedése.

A TOP 200 vállalatainak körében a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának körülményeit feltérképező

Mibe kerül? 

Új épületek esetében gyakorlatilag nem jár többletköltséggel az akadálymentesség. Régi középületek átalakítása általában 15-20 millió forintból megoldható, s ez az összeg már egy új liftet is magába foglal. 

2001-es vizsgálat (Könczei György egyetemi tanár vezette Keszi Roland és Komáromi Róbert szociológusokkal) szerint a fogyatékosok munkavállalásának legfőbb akadálya akkor a megfelelő munkakör hiánya, illetve az álláskínálat szerkezete volt. Magyarországon ugyanis meglehetősen csekély a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás aránya.


A munkavállalást nehezítő tényezők között második helyen az üzemen belüli akadálymentes közlekedés problémája állt: a kerekes székes munkavállaló a vizsgálatba bevont munkahelyek több mint kétharmadába nem tudott bejutni ilyen okok miatt.


Ahol már sikerült 

A Lágymányosi híd és a Nemzeti Színház között épülő Millenniumi Kulturális Központ terveiben már komoly szerepet kapott az akadálymentesség. Hasonlóan jó példa a leégett Budapest Sportcsarnok helyén felépült Budapest Aréna is arra, hogy miként lehet a fogyatékosok speciális igényeit kielégítő közlekedő folyosókat tervezni és építeni. 


Az építészirodák sem akadálymentessek


Az elmúlt két évben szinte semmi sem változott – hangsúlyozta lapunknak Nagy Bendegúz rehabilitációs mérnök. Mint mondta, törvény írja ugyan elő, hogy csak akadálymentes közlekedést lehetővé tevő házakat lehet építeni, ehhez képest sorra épülnek olyan épületek, amelyekbe nem lehet kerekes székkel bejutni. Véleménye szerint nagyon jellemző, hogy még az építészirodák és az önkormányzatok építési irodái sem akadálymentesek.


Persze, a szemléletváltozás azért is nehéz – tette hozzá -, mert a Műegyetemen az építészek 5 éves képzéséből éppen csak 2 óra foglalkozik az épületek akadálymentességével. Jobb a helyzet a másoddiplomás képzés terén, ott már megindult a rehabilitációs szakmérnök képzés.


Egy másik pályázat 

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és az Oktatási Minisztérium közös pályázatot hirdetett középületek akadálymenetesítésére. A pályázati keretösszeg 1 milliárd forint, ami 40 nagyobb épület akadálymentesítésére elegendő. 

Vissza nem térítendő támogatás az átlakításra


A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által létrehozott Esély XXI. Kht. építészirodájának vezetője Gáspár Krisztián elmondta: a közhasználatú épületek fenntartóit törvény kötelezi, hogy 2005. január 1-jéig megoldják épületük akadálymentesítését. Éppen ezért a Közalapítvány immár negyedik alkalommal hirdetett meg pályázatot – egyszeri, vissza nem térítendő, s legfeljebb 10 millió forintos támogatásként – a Magyarországon bejegyzett, önkormányzati, egyházi, állami intézmények tulajdonosainak és fenntartóinak, hogy épületeik akadálymentesítési célú átalakítását kivitelezhessék. Az idei pályázati keretösszeg 172 millió forint.

Mint megtudtuk, a május óta működő építésziroda vállalja akadálymentesítési tervek elkészítését és ellenőrzését, emellett tanfolyamokat szervez, módszertani ajánlásokat készít, s megkezdte egy hazai információs központ kiépítését is az akadálymentesség témakörében.


 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.