Andrew Gilligan, a BBC katonapolitikai tudósítója még májusban, meg nem nevezett hírszerzési illetékesre hivatkozva a londoni rádió hírműsorában egyértelmű utalásokat tett arra, hogy a kormány az iraki háború előtt igyekezett feltupírozni a fegyveres beavatkozás megalapozásához összegyűjtött hírszerzési értesüléseket, főleg annak az állításnak az előtérbe helyezésével, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek akkoriban 45 perces bevetési készültségben voltak. Mint köztudott, e fegyvereknek a háború vége óta sem sikerül nyomára akadni.
BBC-bojkott Izraelben
Izrael állam vezető tisztségviselői ezentúl nem tűnhetnek fel a BBC adásaiban – közölte Ariel Saron kormányának sajtófőnöke. Erre azért kerül sor – mondta el Daniel Seaman, mert a csatorna több alkalommal megkérdőjelezte a zsidó állam legitimitását, rossz fényben tüntette fel Ariel Saron kormányfő személyét, sőt a közelmúltban adásra tűzött egy műsort, amely Izrael állítólagos fegyverarzenáljáról és egy 2001-ben, a palesztinok ellen bevetett ideggázról szólt. A programban a BBC azt állította, hogy az ideggáz bevetése miatt 180 palesztin személyt kellett kórházba szállítani. Izrael továbbra is cáfolja ezt a hírt. A hivatalos izraeli vélemény szerint a BBC néhány tudósítása az antiszemitizmus határát súrolja, Seaman szavai szerint azok egyenesen a legrosszabb náci propagandával versenyeznek.
A BBC vezető újságírója – teljes terjedelmében vasárnap nyilvánosságra hozott válaszlevelében – bocsánatkérést követelt Woolastól, ellenkező esetre rágalmazási pert helyezett kilátásba a képviselővel szemben. A per mellett ráadásul kiállt a nemzetközi médiában is mércének számító BBC brit közszolgálati csatorna.
Gilligan levelével eddig soha nem tapasztalt szintre fajult a baloldali brit kormány és a világmércének tekintett brit állami tévé- és rádióvállalat háborúskodása, ugyanis nem volt még példa arra, hogy a BBC valamely újságírója hivatalban lévő minisztert fenyegetett volna rágalmazási perrel. Ugyancsak példátlannak nevezik londoni kommentátorok azt az indulatot, amellyel a munkáspárti kormány támadja a BBC-t, amiért az kétségbe vonta a közzétett hírszerzési értesülések némelyikét.
A viszály különösen azután élesedett ki, hogy a külügyi bizottság a minap meghallgatta Alastair Campbellt, Tony Blair kormányfő első számú szóvivőjét is, aki a testület előtt, indulatait alig leplezve, az asztalt csapkodva nevezte hazugságnak a BBC értesüléseit a hírszerzési anyagok kormányzati manipulálásáról.
Campbell a meghallgatás után hivatalos levélben követelte, hogy a BBC rövid határidőn belül kérjen elnézést a kormánytól. A cég vezérigazgatója és hírigazgatója is azonban egyöntetűen és éles hangon utasította vissza a “megfélemlítési kísérletnek” és “bosszúhadjáratnak” minősített szóvivői ultimátumot.
Közben egymásnak ellentmondó sajtóértesülések jelennek meg a Downing Street következő lépéséről. Egyesek szerint a miniszterelnöki hivatal is rágalmazási perre készül a BBC ellen a bocsánatkérés elmaradása után, másutt azt írják, hogy a kormány inkább tűzszünetet hirdet a BBC-vel szemben.
