Banki futam – fokozódik az átárazási hullám

A Magyar Nemzeti Bank két lépésben – először június 10-én 100 bázisponttal, ezt követően június 19-én újabb 200 bázisponttal – emelte a jegybanki alapkamat mértékét. A növelés nemcsak nagyságával bolygatta meg a bankszektor működését, de hosszú idő óta először fordult meg a kamatlábváltozás iránya. A kereskedelmi bankok érzékelhetően eltérő mértékben és gyorsasággal válaszoltak a jegybanki döntésre, mint januárban vagy korábban. Az év eleji alapkamat változtatás alig látszódott a lakosság számára elérhető betéti termékek feltételeiben, a magánszemélyek hitelkondíciói a fix kamatozású konstrukciók nagy aránya miatt nem mutattak januárt követően mozdulást.

A júniusi jegybanki döntések hatására a pénzpiac pezsgő válaszadásba fogott, a betéti termékek átárazása azonnal megindult, és alig pár hetes késéssel – igaz csendesebben – a hitelkamatlábak emelkedése is megkezdődött. A kamatkondíciókat a hitelintézetek rendszerint 2-3 hónap alatt igazítják az irányadó kamatláb módosulásához – nyilatkozta Barcza György, az ING Bank elemzője. A mostani kamatbeárazás meglepő jellemzője, hogy mindössze egy hónap leforgása alatt végzik el a módosításokat a kereskedelmi bankok.

Erősödik a verseny

A lakossági piacon a kamatváltoztatás üteméből a banki verseny erősödésére lehet következtetni – véli az elemző. Kamatpolitikájuk alapján alapvetően két csoport azonosítható a privát szegmensben. A hagyományos, stabil piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek az átárazás gyorsaságában és mértékében is óvatosabb magatartást tanúsítanak. A lakossági szférában nagyobb befolyásra vágyó, közepes méretű kereskedelmi bankok ugyanakkor „agresszív kamatpolitikát” választottak a magánszemélyek megnyeréséhez. Termékeik beárazásával késlekedés nélkül reagáltak az alapkamat-emelésekre. Nem ritka, hogy ezek a pénzintézetek akár 2 százalékkal is ráígérnek a hagyományos szereplők betéti kamatlábaira.

A vállalati szegmensben zajló verseny már korábban is gyors reagálásra késztette a bankokat – tette hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. vezető elemzője, a lakossági termékek körében pedig az utóbbi 1-2 évben erősödött fel a rivalizálás. A pénzintézetek összehasonlításának gátat szab az a tény, hogy mindegyik bank egyik vagy másik termékét helyezi a figyelem középpontjába, és ezekre kedvezőbb feltételeket ajánl, mint versenytársai.

Rizikófaktor – lehetséges a bukás

A betéti lekötések magas, 9 százalék körüli kamatainak megvan a veszélye – hangsúlyozta Barcza György. A bankközi és a banki kamatok közötti marge – ha túl szűkre szabják, – a jegybanki feltételek módosulásakor könnyen eltűnhet, adott hitelintézetek számára veszteséget okozva. A 9 százalékos termékeket kínálók a 9,5 százalékos irányadó kamatláb csökkentése esetén ráfizethetnek versenyző magatartásukra. A szakértő ilyen bukásra egyelőre azért nem lát esélyt, mert a kereskedelmi bankok következetesen tartják az 50-100 bázispontos kamatfelárat. A piacszerző igényekkel fellépő bankok helyzetét a jegybank jövőbeni döntései pedig azért nem veszélyeztetik számottevően, mert várhatóan a mostani átárazáshoz hasonlóan gyors iramban fognak reagálni.

Az MNB jövőbeli kamatlépéseit a bankok kétesélyesnek tartják – véli Török Zoltán. Az egy hetes és egy hónapos bankközi hozamok alapján körülbelül 100 bázispontos alapkamat-növelésre spekulálnak a hitelintézetek, de a várakozások nem stabilak, bármelyik pillanatban átfordulhatnak ellenkező irányba. Barcza György ugyanakkor a hosszabb távú – 3 és 6 hónapos hozamokban megmutatkozó 50-150 bázispontos csökkentési várakozásokról számolt be.