Belföld

Vonalkód helyett – intelligens áruazonosítás

admin

2003. 06. 29. 12:00

A rádiófrekvenciás chipek segítségével a gyártósortól az értékesítésig követhető az árucikkek útja. Az áruházban automata kassza fogadja az áru rádiójeleit.

Vitás helyzetekben a játékosok sípcsontvédőjébe rejtett RFID, vagyis rádiófrekvenciás címkék jelei alapján a bíró helyett a Cairos Technologies kutatói döntenének lesről, szabadrúgásról és büntetőről a 2004-es foci vb-n – a német kutató-fejlesztő vállalat a labdarúgás várva-várt megreformálását reméli ettől a labda mindenkori helyzetének meghatározására alkalmas megoldástól.


Hogy a Cairos tervei beválnak-e vagy sem, még a jövő kérdése, ám az biztos, hogy az RFID módszer a stadionokon kívül már fényes karriert futott be: a rádiófrekvenciás technológia olyannyira megkönnyíti az áruházak polcain található cikkek nyilvántartását, hogy alighanem hamarosan felváltja a vonalkódot. 

 A rádiófrekvenciás azonosítás

 A Radio Frequency Identification (RFID) olyan rendszer, amelyben az antennával felszerelt csipre felvitt információt rádióhullámok útján lehet leolvasni, illetve módosítani. A lapkák általában a beérkező rádióhullámokból nyerik a működésükhöz szükséges energiát (passzív címkék), de léteznek olyan, kissé nagyobb csipek is, amelyekben elemet helyeznek el a gyártók (aktív címkék). A leolvasó általában számítógépes hálózattal áll kapcsolatban, amely feldolgozza a lapkáról kinyert adatokat. Az adathordozó rádiós lapkáknak három típusuk van – a magas (850-900 megahertzes és 2,4-5 gigahertzes), a közepes (10-15 megahertzes) és az alacsony frekvenciás (100-500 kilohertzes) változatok -, ezek a leolvashatóság távolságában és a tárolt információ mennyiségében térnek el egymástól. A távolabbra, akár száz méterre is eljutó magas frekvenciás hullámokat kibocsátó csipeket például autókban érdemes bevetni, hogy azokat az autópályák fizető kapuinál olvashassák le; az alacsony frekvenciás, néhány centiméteres hatótávolságú rendszereket közeli ellenőrzéshez, mondjuk kártyákban, beléptetésnél használják.

Eltűnik a vonalkód?

Bár az RFID technológia alapjait már vagy ötven éve kidolgozták – az amerikai légierő vezette be saját gépeinek azonosítására -, használata a vonalkód megbízhatósága miatt mégsem terjedt el. Sokáig csupán olyan környezetben alkalmazták, ahol a csíkok leolvasása már nem működött, így rossz látási viszonyok között, erősen szennyezett környezetben, víz alatt, vagy automatikus futószalagok mellett.

Az egyre megbízhatóbb leolvasási módszereknek, valamint a fejlesztések következtében zsugorodó lapkáknak köszönhetően ma már a legváltozatosabb feladatokra vetik be a rádiós megoldást: az antennás címkék állatok bőre alá ültetve az élelmiszer-biztonságot és a tenyésztési programokat szolgálják, szupermarketekben a készletgazdálkodást segítik, a gyártás során pedig az ellátási lánc megszervezését könnyítik meg.

Fényes jövő állhat az RFID előtt

A drótnélküli technológiák vizsgálatára szakosodott amerikai Allied Business Intelligence amerikai piackutató egyik tanulmányában rámutat: míg ma a szállított rakományok csupán 1 százalékában használnak RFID csipeket, ez az arány 2007-re már elérheti a 46 százalékot is. Egy másik piackutató, a Venture Development szerint pedig az RFID rendszerek forgalma – beleértve a csipek, leolvasók, a hozzájuk szükséges szoftverkörnyezet és szolgáltatások árát is – évente 24 százalékkal növekszik. Így míg 2000-ben 890 millió dollárra becsülték a rádiós azonosítók globális eladásait, 2005-ben előrejelzéseik szerint e forgalom eléri majd a 2,7 milliárd dollárt.

Mindezzel párhuzamosan természetesen a vonalkód-technológia jelentőségének fokozatos visszaszorulására lehet számítani, ezt a változást pedig elsőként alighanem a hipermarketek közönsége veszi majd észre. Az áruházakban ugyanis a pultokon elhelyezett összes terméket – beleértve a zöldségeket és gyümölcsöket is – olcsó csippel szerelik majd fel. Így elég lesz egy automata kasszához tolni a bevásárlókocsit, s a vevő máris fizethet – a járgányban elhelyezett leolvasók antennák segítségével rögtön az áruház számítógépébe sugározzák a kiválasztott áruk paramétereit. Ilyen rendszer már működik a Metro egyik tesztjelleggel üzemelő németországi egységében.

A pizzarendelés forradalmi átalakulása

És ha igaz a feltételezés, hogy az internetes vásárlás a feje tetejére állítja a kiskereskedelmet, akkor alighanem az RFID technológia és a mobilkommunikáció házassága lesz az, ami néhány éven belül forradalommá változtatja a folyamatot. Míg ugyanis a házhoz szállított nem romló portéka – például a könyv – a postaládában is megvárja az esetleg otthonától távol tartózkodó megrendelőt, más árut, például élelmiszert – meleg vacsorát, pizzát – csak akkor vásárolhat valaki az interneten, ha huzamosabb ideig egy helyen tartózkodik, hiszen át is kell vennie a csomagot.


A nagyításhoz kattintson a képre!

A brit Cambridge Consultants ezért olyan házhozszállítási rendszert dolgozott ki, amelyben RFID csipek segítségével az összes rendelés helyzete nyomon követhető, így a mobiltelefon-hálózattal és helyzetmeghatározó műholdakkal kommunikáló futárflotta egy diszpécserközpontból az aktuális igényeknek megfelelően vezényelhető. A pontos időzítést egy megegyezés szerinti időpontban elküldött sms teszi lehetővé – ha például a kuncsaftnak fél órájába telik hazaérnie, akkor a futárok nem sokkal ezt követően futnak be.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.