Belföld

Pallérozott elmével az Alzheimer-kór ellen

admin

2003. 06. 25. 17:18

A logikai játék és a rejtvényfejtés segít az Alzheimer-kór megakadályozásában, a magas iskolai képzettség viszont ahhoz segít hozzá, hogy az egyén agya maga küzdje le a már kialakult kór súlyos kór pusztító hatásait - állapították meg amerikai kutatók, akiknek kutatási eredményeit a Journal of Neurology legfrissebb száma közölte.

A magasabb iskolai végzettség ruganyosabbá, alkalmazkodóbbá teszi az agyat, vagy azáltal, hogy mennyiségileg nagyobb sejtállományában mintegy vésztartalékot jelent az egyén számára, ha a kór lecsap, vagy pedig úgy, az Alzheimer-kór által elpusztított, elhalt területeket kikerülve, képes megújítani önmagát.

A kutatási programban részt vevő chicagoi orvoscsoport 130 Alzheimer kórral küszködő apáca és szerzetes agyának működését vizsgálva állapította meg azt, hogy a mindennapi életben sokkal jobb teljesítményre voltak képesek közülük azok, akiknek magasabb iskolai végzettségük volt. A 130 önkéntes résztvevővel – haláluk előtt átlagosan mintegy nyolc hónappal – tesztet végeztettek, amely tudati állapotukat, következtető- és ítélőképességüket vizsgálta. Haláluk után pedig agyuk szerkezetét vették alapos vizsgálat alá.

A vizsgált személyek közül a magasabb iskolai végzettségűek agyán jóval kevesebb, az Alzheimer-kórra jellemző, elhalt idegsejtekből álló foltot találtak, mint azokén, akik kevesebb iskolát végeztek. Márpedig ezek az elpusztult idegsejtekből álló foltok, az úgynevezett plakkok, jelentősen befolyásolják az életminőséget, azt, hogy a beteg miként képes tájékozódni a mindennapi élet viszonyai közepette. A korábban megszerzett tudás, a műveltség segít a negatív hatások leküzdésében.

A tanulás rugalmasabbá és alkalmazkodóbbá teszi az emberi agyat, s olyan, mintha az ember fiatal korban agysejtállományából bankbetétet nyitna, hogy idősebb korban, ha netán lesújt az Alzheimer-kór, legyen hová fordulnia tartalékért – vélekedett Neil Buckholtz amerikai öregedéskutató.

Buckholtz szerint a vizsgálati eredmények az sugallják, hogy a tanulás egyelőre még pontosan meg nem határozott folyamatokat indít el az agyban, sűrűbb összekötő hálózatot teremtve az egyes sejtek, illetve idegpályák között. Talán éppen ez az, ami segít az elpusztult sejtekből képződő foltok pusztító hatásainak kivédésében.

Az eredmény ezért is meglepő, mert lévén a kísérleti alanyok a katolikus klérus tagjai, valamilyen fokú felsőbb iskolai képesítése szinte mindegyik résztvevőnek volt. A semmilyen főiskolai, egyetemi végzettséggel nem rendelkező személyek esetében tehát az Alzheimer-kór pusztító hatása még drámaibb képet mutat – vélekednek az amerikai kutatók.

A New York-i Albert Einstein Egyetem orvosi karán végzett kutatási program alapján nemrégiben bizonyosodott be az, hogy a gyakran olvasó, rejtvényt fejtő, kártyázó, illetve hangszeren játszó idős emberek mintegy 60 százalékkal csökkenthetik annak kockázatát, hogy Alzheimer-kór, illetve más, időskori katasztrofális emlékezetromlást okozó betegség érje őket, azokhoz képest, akik ritkán foglalatoskodnak ilyesmivel. Azt azonban, hogy a már kialakult betegség tüneteit és lefolyását jelentős mértékben enyhíti, illetve lassítja a fiatalabb évtizedekben folytatott intenzív tanulás, illetve szellemi tevékenység, teljes egyértelműséggel csak most mutatták ki.

Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 4 millió Alzheimer-kórban szenvedő – végső soron gyógyíthatatlan – beteget tartanak nyilván, és a szakemberek szerint ez a szám a II. világháborút követő évek megnövekedett gyermekvállalási hajlandósága nyomán született baby boom nemzedék korosodásával minden bizonnyal megtöbbszöröződik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.